A `weimari koalíció` pártjai: a Német Szociáldemokrata Párt, a Német Demokrata Párt és a Centrum 265 szavazatával a Weimarban ülésező nemzetgyűlés elfogadja az alkotmányt. A 75 nem szavazat a konzervatív felfogású Német Nemzeti Néppárttól, a Német Néppárttól, valamint a baloldali Független Szociáldemokrata Párttól származik. Az augusztus 11-én hatályba lépő alkotmány Németországot köztársaságként határozza meg, s a nemzeti színeknek a feketét-vöröst-aranyt tekinti. A weimari köztársaság politikai mechanizmusa a végrehajtó - (kormány, köztársasági elnök), törvényhozó - (képviselőház tartománytanács) és bírói hatalom (független bíróságok) megoszlásán alapul. A nép által hét évre közvetlenül választott köztársasági elnök széles körű jogokkal bír, szükség esetén kiiktathatja a parlamentet. Az első köztársasági elnök a szociáldemokrata Friedrich Ebert lesz, akit a nemzetgyűlés február 11-én 365-ből 277 szavazattal választott meg. A "weimari koalíció" mérsékelt erői megalkotják az alkotmányt és elérik a versailles-i békeszerződés elfogadását.