74 éves korában meghal Liszt Ferenc magyar zongoraművész és zeneszerző, akit egész Európa virtuóz zongoraművészként ünnepelt. Már fiatal éveiben csodagyerekként dicsőítették. Előadóművészete, játéktechnikája messze felülmúlta kortársaiét. Liszt Weimarban a herceg udvari karmestereként támogatta a kortárs zeneszerzőket: Richard Wagner, Hector Berliozt és Robert Schumannt. Weimart a zenei avantgardizmus központjává tette. Szerzeményei között sok a programzenei alkotás. Liszt Ferenc úgy értelmezte a zenét, mint egy költői gondolat átültetését, mint egy hangokban megjelenő költeményt.
A világirodalom műveire írt szimfóniái ("Faust, és "Dante-szimfónia" 1857, 1856) a világirodalmi témákról önálló zenei gondolatokat fejeznek ki. Egyházi vonatkozású műveiben (Krisztus oratórium, 1867; Missa Choralis, 1865) Liszt összekötötte a szigorú Palestrina-stílust a modern zenei kifejezőeszközökkel. "Magyar rapszódiá"-jában (1847) a magyar nemzeti érzést juttatta kifejezésre. Liszt több évet élt együtt Marie d Agoult grófnővel, lányuk, Cosima 1870-ben Richard Wagnerhez ment feleségül. Római tartózkodása alatt, 1867-ben Lisztet abbévá szentelték.