Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》
Balla Pál, Erdély tragikus sorsú 1956-os mártírja

Balla Pál, Erdély tragikus sorsú 1956-os mártírja

2022. október 22. 17:10 Múlt-kor, Honismeret

Az utóbbi évtizedekben az erdélyi magyarság 1956-os véráldozatának összegzéséről számos újságcikk, tanulmány és könyv született. Az írások egyik avatott tollú szerzője, Tófalvi Zoltán történész a mártírokat részletesen lajstromozva jutott el a végkövetkeztetésig: „A romániai magyarság számarányához viszonyítva nagyobb véráldozattal fizetett az 1956-os forradalom eszméivel való teljes azonosulásért, mint Magyarország.” A kutató publikációiban a Romániában elítélt áldozatok mellett a Magyarországon kivégzett nyolc erdélyi származású mártírt is következetesen bemutatja. Közülük a gyóni Biksza-ügyben halálraítélt Balla Pál – akit vérbosszúként időzítve a forradalom első évfordulóján végeztek ki – a kevésbé ismert 1956-os személyiségek közé tartozik.

<

Valentyik Ferenc: Balla Pál, az 1956-os forradalom erdélyi származású mártírja című írása a Honismeret folyóirat 2021/5. számában jelent meg, és eredeti formájában az alábbi linkre kattintva olvasható.

Balla Pál Dabas város helytörténetének is számontartott alakja, életútját, áldozatát a Települési Értéktár is megörökíti. A magyarság vértanúinak városában, Aradon született 1919. január 5-én. Édesanyja Köpe Erzsébet, édesapja pedig úgyszintén Balla Pál, aki előbb hivatalsegédként, majd földművesként, napszámosként tartotta el a családot. Szüleitől az elemi iskola elvégzése után szakmát kapott útravalóul, kovácsnak, géplakatosnak taníttatták.

Huszonegy évesen, 1940-ben költözött Magyarországra. Tanult szakmájában sikerült elhelyezkednie egy soroksári kisiparos műhelyében, ahol katonai bevonulásáig dolgozott. A háborúban hadifogságba esett, majd 1945 után hazatérve gyári munkás lett. Családot alapított, Bellik Friderikát vette feleségül és nősülése révén került a Pest megyei Gyón községbe. Az erdészetnél alkalmazták fakitermelőnek, havi 700–800 Ft keresettel.

A helyi „szép korúak” emlékezete még őrzi ezt az időszakot, csendes, szorgalmas, igyekvő embernek ismerték meg őt. Nehezen, sokat nélkülözve éltek feleségével, de a Rákosi-korszakban szinte mindenkinek hasonló sors jutott Gyónon. Házasságuk gyermektelen maradt. Az 1956-os forradalom szikrája október 28-án ért a településre, az elégedetlen, élhetőbb világot remélő, felbolydult tömeg eltávolította a település régi, padláslesöprő vezetőit. A hatalmat átvéve egyúttal 21 fős Nemzeti Bizottságot választottak és 17 fős Nemzetőrséget állítottak fel.

Balla Pál a Nemzetőrség tagjaként vállalt szerepet a helyi eseményekben, mely jobbára a malom, a szőlők, a szeszfőzde és a Borforgalmi Vállalat fegyveres őrzését jelentette. 1956. november 4-én Gyón község határában is megjelentek a szovjet tankok. Bakonyi János, a helyi nemzetőrparancsnok fehér zászlóval a kezében eléjük ment, és átadta nekik a birtokukban lévő fegyvereket. Megkezdődött a visszarendeződés.

A rövid életű szabadság után az alkalmas, népszerű vezetők leváltását és a régi, népszerűtlen pártemberek mihamarabbi visszahelyezését elsősorban Biksza Miklós járási pártbizottsági titkár erőltette, aki a községházán, december 10-én megtartott témabeli egyeztetésre – saját beosztottjai óvatosságra intő tanácsai ellenére – diktátummal és fegyverrel érkezett. A hajthatatlan párttitkár végül menekülni kényszerült, de a felháborodott tömeg üldözőbe vette és meglincselte. A megtorlás, a népítélet résztvevőinek felkutatása és elfogása azonnal megkezdődött, melyben a budapesti és a táborfalvai karhatalmi alakulatok mellett szovjet egység is részt vett.

1957. február 17-én, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülésén Kádár János gyors és szigorú ítéletet sürgetett a Biksza-ügyben: „November 4-e után az országban meggyilkolt legmagasabb pártfunkcionárius a Biksza elvtárs volt. Megmondom elvtársak, mikor én meghallottam ezt az ügyet, nagyon-nagyon mérges voltam. Én azt mondtam, hogy nem jól csinálták az elvtársak. Mi a törvényes rend hívei vagyunk. De ha nincs meg a tettes, ki kellett volna menni abba a községbe, ahol megölték a Bikszát és elővenni azt a Horthysta patkányt, azt a 10-et, amelyik ott a vezérkedést átvette és úgy ellátni a bajukat, hogy az életbe eszibe ne jusson a községben ilyet tenni.”

A háborús idők „tízet egyért” megtorlási elvét idéző politikai megrendelésre a lázadó falut példátlanul súlyos ítéletekkel büntették. Az ügyben eljáró bíróságok öt halálos ítéletet hoztak, melyből négyet – Balla Pál, Harmincz István, Lakos János és D. Szabó Károly esetében – végre is hajtottak. A távollétében halálra ítélt Kövecses Ferenc Kanadába menekült. További 10 főt összesen 46 év börtönbüntetésre ítéltek.

Balla Pál nem vett részt az egyeztetésen, a végzetes napon Biksza Miklós üldözésének végkifejletébe keveredett bele. Véletlenül, hiszen ha Biksza más útvonalon menekül, akkor nyilvánvalóan nem lett volna részese az eseményeknek. A községházától több száz méterre, a Vasút utcában, Kalicza Péter házával szemben, Szőke Sándor műhelyében tartózkodott, amikor eldördült a tanácskozásról menekülő Biksza első lövése üldözőinek visszariasztására. Kisietett az utcára, és már az udvaron hallotta a második lövést.

Látta az utcasarkon futva kanyarodó Bikszát, kezében a pisztollyal, majd az üldözőket. Visszament a kerékpárjáért és gyorsan felülve csatlakozott a falubeliekhez. A Kubik-tanyánál többekkel együtt érte utol a Harmincz Istvánt pisztollyal súlyosan megsebesítő Bikszát. Felindultságában elgáncsolta az ismét futásnak eredő párttitkárt és kétszer pofon ütötte, majd a helyszínre ismeretlen módon került kötéllel megpróbálta a lábát megkötözni, de a kötél elszakadt.

Ezt követően az eszméletét vesztett Harmincz Istvánt a közeli házhoz vitte, hogy ápolni tudják. Már aznap este őrizetbe vették a szovjet alakulattal együtt kiszálló közeli táborfalvai laktanya karhatalmistái. Vallatása a laktanyában, szovjet tisztek részvételével kezdődött el. December 12-én Budapestre szállították, ahol folytatódott a kihallgatás, továbbra is a szovjetek és a magyar fordító közreműködésével. A nyomozás befejezéséről a Népszabadság 1957. január 24-i száma adott hírt. Az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság Isztray József vezette népbírósági tanácsa 1957. március 8-án a per elsőrendű vádlottjaként szándékos emberölés vádjával hét év börtönre ítélte.

A fellebbezések folytán másodfokon eljáró Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Népbírósági Tanácsa azonban a cselekmény jogi értékelését megváltoztatta: a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétellel elkövetett bűntettnek és tettesi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének minősítve a tényállást. A halálbüntetésre súlyosbított ítéletet a forradalom első évfordulójának előestéjén, 1957. október 22-én hirdették ki.

Ugyanezen a napon a Biksza-ügy másik szálán, Harmincz István és társai perében újabb két halálos ítélet született: Lakos János ítéletét 14 évről, Harmincz Istvánét pedig életfogytiglanról súlyosbították halálra. Borbély János, a hírhedt vérbíró a kegyelmi kérvényeknek még azon a napon útját állta: senkit nem javasolt kegyelemre. Az ítéletek végrehajtására október 25-én reggel 7 óra 15 perckor került sor a budapesti Kisfogház udvarán. Balla Pál szíve 9 perccel később szűnt meg dobogni. Balla Pál szorgalmas kétkezi munkásember volt, aki a szabadságért, az igazságosabb, demokratikusabb világért az életét adta.

Családi gyökerei, szülőhelye, neveltetése alapján joggal büszkék rá Erdélyben, és tartják számon síremlékét a Rákoskeresztúri Újköztemető 301. parcellájának 15. sorában. Nevét a forradalom számos mementója rögzíti országszerte, portréját Nagy László festette meg 2013-ban. Példája erősíti a nemzeti összetartozást, az elnyomó hatalommal szembeni helytállása nemzedékek sorának szolgálhat mintául. Dabas-Gyónon utcanév és a „gyóni srácok” közös obeliszkje őrzi az emlékét.

Valentyik Ferenc: Balla Pál, az 1956-os forradalom erdélyi származású mártírja című írása a Honismeret folyóirat 2021/5. számában jelent meg, és eredeti formájában az alábbi linkre kattintva olvasható.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Balla Pál, Erdély tragikus sorsú 1956-os mártírja

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra