Pocahontas és John Rolfe frigye ideiglenes békét teremtett az őslakók és a gyarmatosítók között

2021. április 5. 09:25 Múlt-kor

Az amerikai történelem egyik legromantikusabb legendája az „indián királylány”, Pocahontas és az angol telepes, John Rolfe szerelme – nem csoda, hogy a sztorit a Disney-mesegyár sem hagyta ki. De ki volt valójában a mesebeli indián lány, és hogy szólt valójában a története?

1607 májusában mintegy 100 angol telepes vetette meg a lábát a virginiai gyarmaton, a James folyó mentén, hogy megalapítsák Jamestownt, az Újvilág első állandó angol települését. A maroknyi pionír embertelen gyötrelmeket állt ki: éhség és járványok kínozták őket, és az indiánok is szüntelenül támadták a közösséget. Az angolok egyik vezetőjét, a környéket feltérképező John Smith-t 1607 decemberében póheten harcosok foglyul ejtették.

A törzsszövetség ez idő tájt kb. 30 törzsből állt, vezetője Wahunsonacock volt, akit az angolok csak „Nagy Póhetennek” vagy „Póheten királynak” hívtak. A fiatal Smith életét – saját, ám vitatott históriája szerint legalábbis – csak a főnök leányának, az akkor 13 éves Pocahontasnak romantikus közbelépése mentette meg. A lány igazi neve Matoaka volt, amit egyaránt fordítanak „játékos kedvű”-nek és „legkedvesebb lányom”-nak.

Smith 1608-ban a kolónia vezetője lett, miközben a pionírok élete mit sem könnyebbedett. Sőt, egy tűzvészben szinte az egész település leégett. Pocahontas viszont apja követeként egyre sűrűbben kereste fel az angolokat, és egyre közelebbről megismerkedett az angol szokásokkal – olykor még élelmet is hozott a mindenben szűkölködő telepeseknek.

1609-ben Smith súlyosan megsebesült, és kénytelen volt visszatérni Angliába. Távoztával az indiánok és a telepesek viszonya is megromlott, és az éhínség és a betegségek következtében sok pionír vesztette életét a következő télen.

A jószerivel kiürült Jamestown lakói már-már a település felszámolását fontolgatták, mikor 1610 júniusában megérkezett De La Warr báró, ki friss készletekkel töltötte fel a kolónia éléstárait. (Az amerikai folyó és az állam – Delaware formában – is az ő nevét viseli.) Ugyanebben az évben érkezett a gyarmatra John Rolfe, aki két évvel később sikerrel honosította meg a környéken a dohánytermesztést, s ezzel hosszú távú és biztos megélhetést biztosított az elgyötört virginiai pioníroknak.

1613 tavaszán egy angol tiszt, Samuel Argall túszul ejtette a jószívű Pocahontast, azt remélve, hogy így hosszú távú békét csikarhat ki a leány apjától. Pocahontast Jamestownba vitték, ám a kormányzó, Sir Thomas Gates inkább vendégként, mintsem fogolyként bánt a lánnyal, aki a keresztény hitre is áttért.

Mire a póheten főnök beleegyezett, hogy teljesítse az angolok békefeltételeit, leánya beleszeretett a 10 évvel idősebb Rolfe-ba. Esküvőjüket a lány apja és Virginia kormányzójának áldásával 1614. április 5-én tartották Jamestownban.

A házasság csakugyan békét teremtett az angolok és az indiánok között. A következő évben Pocahontas fiúgyermeknek adott életet, akit Thomasnak kereszteltek. A család 1616-ban Angliába hajózott, ahol „az indián hercegnő” felettébb népszerű lett a nemesség köreiben – még I. Jakab király udvarában is bemutatták.

1617 márciusában, egy nappal azelőtt, hogy visszaindultak volna Amerikába, Pocahontas elhunyt. Halálát valószínűleg feketehimlő okozta. John Rolfe egyedül tért vissza Virginiába, s 1622-ben, egy indián támadásban életét vesztette.

Fiuk, Thomas angliai tanulmányai után visszatért Virginiába, és a gyarmat megbecsült polgára lett. Számos leszármazottja között találjuk többek között Edith Wilsont, Woodrow Wilson elnök második feleségét.