Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Számtalan világvége-jóslatot túlélt már az emberiség

2020. december 21. 08:31 Múlt-kor

Nyolc évvel ezelőtt a villamoson, a cukrászdákban, az iskolákban, de még az utcán is egyre többet hallhattuk az embereket a közelgő világvégéről beszélgetni, amely a maja naptár félreértelmezett „jóslata” szerint 2012. december 21-én jött el. A történelem során már nem egy világvége-jövendölés született; egy angol nyelvű honlap összeállítása szerint már több mint 230 apokalipszist kellett volna túlélnie az emberiségnek. Ezek közül szemezgettünk.

<

Rómától Rómáig

Az apokaliptikus gondolkodás már az ókori civilizációkat is magával ragadta. Rómában a lakosok attól tartottak, hogy az Örök Város alapítása utáni 120. évben el fog pusztulni otthonuk. Egy legenda szerint Romulus egy napon 12 sast látott, a misztikus szám Róma korára utalt, egy sas pedig tíz évet jelentett. A római naptár az alapítás évével, tehát Kr. e. 753-mal kezdődött, így a vízió Kr. e. 634-ben vált volna valóra.

A Kr. u. 4. században élt püspök, Tours-i Szent Márton 375 körül egyik írásában kifejtette, véleménye szerint a világ véget fog érni, még mielőtt a 400. év beköszöntene. Franciaország Kr. u. 397-ben elhunyt védőszentje szerint „nem kétséges, hogy az Antikrisztus már megszületett.” A középkor hajnalán hárman is megjósolták, hogy Jézus Krisztus második eljövetelére 500-ban számíthat az emberiség.

A Kr. u. 160 és 240 között élt Sextus Julius Africanus szerint a világnak a teremtés utáni 6000. évben lesz vége. Feltételezése szerint Ádám megszületése és Krisztus feltámadása között 5531 év telt el, így a második eljövetelre legkésőbb az 5. század legvégén sor fog kerülni, s ezt a kalkulációt az egyik legfontosabb harmadik századi római teológus, Hippolytus és Irenaeus, Lugdunum püspöke is megerősítette.

A következő évszázadokban több jövendölés „pontosította” a közelgő világvégét, azonban a középkoriak zöme abban egyetértett, hogy az első millennium idején biztosan eljön az apokalipszis, amit a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápán kívül több teológus is megjósolt.

Már az ezt megelőző évben is zavargások törtek ki az apokaliptikus paranoiában szenvedő Európában, s sokan a vallási megújulás kezdetét is ehhez az időszakhoz kötik; sokan eladományozták vagyonukat, böjtölésbe kezdtek, szegényeket istápoltak, zarándoklatra mentek, a börtönöket pedig kiürítették. Bár az 1000. év végén semmi nem történt, a felfokozott vallásos hangulat nem hagyott alább, miután a teológusok egyszerűen áthelyezték a dátumot: 1033-ra, Jézus halálának és feltámadásának ezredik évfordulójára és második eljövetelére.

Az egyik első csillagászati világvége-jóslás 1186. szeptember 15-re tette az armageddont, mondván, mind a hét akkor ismert égitest (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) abban az időben fog 10 fokon belül együtt állni. Toledói János szerint ekkor az emberiség nagy része elpusztul, s csupán néhányan fogják túlélni a baljóslatú napot. A vallási ellentétek is nyomot hagytak a jóslatokban: az 1216-ban elhunyt III. Ince pápa a világvégét 1284-re jövendölte, az iszlám felemelkedésének igen szimbolikus 666. évfordulójára. S mikor 1347-ben kitört a kontinensen a nagy pestisjárvány, a néhány éven belül a lakosainak 40 százalékát elvesztő Európa joggal hihette, hogy hamarosan meglátja az apokalipszis négy lovasának égi vágtáját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Számtalan világvége-jóslatot túlélt már az emberiség

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra