Lincoln csak az elnökké választása után növesztett szakállat

2019. október 15. 13:04 Múlt-kor

Ha meghalljuk Lincoln nevét, egyből egy vékony testalkatú, szakállas férfi jut az eszünkbe; azt azonban kevesen tudják, hogy az Egyesült Államok 16. elnöke élete első 51 évében kivétel nélkül mindig megborotvált arccal lépett a nyilvánosság elé, s csak az első sikeres elnökválasztása után növesztette meg arcszőrzetét. Ennek oka pedig egy 11 éves kislány, a New York állambeli Westfield kisvárosában lakó Grace Bedell volt, aki 1860 októberében a republikánus politikusnak egy levelet küldött, amelyben azt tanácsolta, hogy növessze meg szakállát, ugyanis így vonzóbb lehet a hölgyek szemében.

Mint írta: "Négy fivérem van, egy részük mindenképpen Önre fog szavazni. Abban az esetben, hogyha engedi, hogy megnőjön a szakálla, megpróbálom meggyőzni a többieket is. Szakállasan sokkal jobban nézne ki, ugyanis az arca elég vékony. Minden asszony szereti a szakállas embereket, s biztos vagyok benne, hogy férjurukat is meggyőznék, hogy Önre voksoljanak, és akkor elnök lehetne magából."

Lincoln válaszolt a kislánynak, azonban nem növesztette meg az arcszőrzetét a választásokra. A Kongresszusi Könyvtárban lévő levelében így érvelt a később megválasztott amerikai elnök: "...ami a szakállt illeti, miután sohasem viseltem életem során, nem gondolod, hogy az emberek valami ostoba modorosságnak tekintenék a részemről, ha most kezdeném megnöveszteni?"

A megválasztott elnök, akit azelőtt sohasem lehetett még csak borostás arccal sem látni a nyilvánosság előtt, még napokkal a sikere után is bizonytalankodott Grace javaslatát illetően, végül azonban kért egy találkozót a kislánytól, ahol megmondta neki, hogy megfogadja a tanácsát, írta a Time. Az 1861. márciusi beiktatásán Lincoln már dús arcszőrzettel mondta el az elnöki fogadalmát, sőt a források szerint az elnök úgy intézte, hogy vonata aznap megálljon Westfield állomásán, ahol újból találkozhatott ifjú levelezőpartnerével. "Megrázta a kezemet, és a szakállára mutatott: Látod? Miattad nőtt meg" - emlékezett később vissza a már idős Bedell.