Kétezer éves sírok fedhetik fel az ősi tibeti királyság titkait
2012. augusztus 28. 14:48
A kínai Tibeti Autonóm Tartományban nemrégen előkerült négy sírról a kutatók úgy vélik, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtti tibeti királyság emlékeit foglalják magukban. A Sang-sung Királyság egykor a tibeti bon vallás bölcsője és a térség kulturális és politikai központja volt.
A Ngari Prefektúra Gar körzetében talált sírok faládáiban emberi maradványok, rézből készült eszközök, kardok és áldozati állatként egy szarvasmarha csontváza feküdt, mondta Dr. Tong Tao, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa. „Úgy gondoljuk, hogy a sírok az egykori Sang-sung Királyság központjában voltak fellelhetők, a Songtsen Gampo vezette törzs a 7. században vált végleg Tibet részévé” – mondta.
Mind a négy sírt egy bon kolostor közelében tárták fel. A buddhizmus megjelenése előtt az Indiából Tibetbe beáramló bon vallás volt a meghatározó, követői „természetes szellemeket”, például a hegyeket és a tavakat imádták. Sang-sung ősi királyságáról széles körben úgy vélik, hogy a bon vallás bölcsője és a térség kulturális és politikai központja volt.
A sírban talált áldozati tárgyak többsége Kína más tájegységeiről származnak. „A kard például a közép- és észak-kínai régióból származik, míg az egyik aranymaszk India északi vidékein volt elterjedt” – mondta. Tong és munkatársai szerint a felfedezések azt mutatják, hogy a kulturálisan sokszínű királyság a tibeti fennsík egyik legkorábbi civilizációja lehetett.
A négy sírok egyike sem új felfedezés, azonban a kutatások csak idén júniusban kezdődtek el. 2005-ben szerzetesek fésűket, tűzifát, rézből készült konyhai eszközöket, elszenesedett növényeket és egy selyemdarabot találtak, amelyek közül némelyeket furcsa kézírások és festmények díszítettek. A kormeghatározó vizsgálat megállapította, hogy 1800-2200 évvel ezelőttig nyúlnak vissza a leletek, tehát a nyugati Han-dinasztia (i.e. 206 – i. sz. 24) és a Vej Királyság (220-265) közé tehetők.
„A Han-dinasztia története során a kínai császárok gyakran kedveskedtek selyemmel a nyugati királyságoknak” – mondta Jin Shubo régész. „A nagyszámú ló, szarvasmarha és juh csontváza arról árulkodik, hogy a sír lakói egykor igen gazdagok lehettek” – mondta Li Linhui, a tibeti örökségek védelméért dolgozó intézet munkatársa.
A kutatók mintát vettek a maradványokból, amelyeket DNS-elemzésre Pekingbe küldtek, hogy megállapítsák, a sír lakói milyen kapcsolatban álltak egymással. Tong és kollégái egy nagyszabású feltárást terveznek a következő évben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
