Újabb titokra derült fény a Kalózok öbléből

2012. június 8. 11:30

Patrick Frank és kollégái tanulmányukban azt írták, hogy a hajókost (rostrum) még 2008-ban, 6,5 méter mélyen, 45 méterre az Acqualadrone-tól (Kalózok öble), Szicília északkeleti részén találták meg. A lelet bronzból és fából készült, utóbbit jó állapotban találták meg, köszönhetően annak, hogy a tengerfenék végig megóvta az enyészettől. A radiokarbonos vizsgálatok kiderítették, hogy a hajó i.e. 260-ban, a rómaiak győzelmével végződő mylaei csatában süllyedt el. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a rostrumhoz felhasznált érc spanyolországi vagy ciprusi bányákból származhat. A Stanfordi és a Palermói Egyetem kutatóinak az a célja, hogy még többet megtudjanak a leletek származási helyéről és állapotáról.

A savakon és más anyagokon végzett vizsgálatokból sikerült megállapítani, hogy a fa erdei fenyőből készült; a borókát, a tölgyet, a méhviaszt a kutatók kizárták. A faanyagban nagy mennyiségben fordult elő kén, ez könnyedén kénsavvá alakulhat, amelynek erős korrozív tulajdonsága van. A szerzők szerint a fába behatoló vas és réz elősegítheti a folyamatot, de a múzeumi levegő ózonjának eltávolítása ezt lelassíthatja – olvasható az Analytical Chemistry című tudományos folyóiratban.

A lipari csatavesztés után Caius Duilius konzul flottájával a csata színhelyére hajózott. A karthágóiak a szokásos taktikájukat alkalmazták, vagyis az ellenség hajóinak meglékelése volt a céljuk. A rómaiak azt akarták, hogy közel kerüljenek a karthágoi hajókhoz, hogy alkalmazhassák a "hollót". A rómaiak taktikája meglepetést okozott, a csata elején 30 karthágói hajót foglaltak el, köztük a vezérhajót is. A Karthágó és Róma közötti első igazi tengeri ütközete a rómaiak győzelmét hozta, aminek következtében meghódították Mylaet (Milazzo) és egész Szicíliát.