Korom csúfítja a grúz barlangváros freskóit
2012. január 17. 13:56
Elfeketedett freskók látványa fogadja a Vardzia papjait, a jobb sorsra érdemes középkori kolostorok emlékeit - így a grúz történelem egyik ikonját is - nemzeti összefogással mentenék.
Vardzia sziklába vájt középkori kolostoregyüttesét III. György király alapította, majd lánya, Tamar hercegnő bővítette 1185-ben. A kaukázusi ország déli részén található meseszép barlangváros eredetileg a mongol invázió elleni védekezés jegyében épült. Az Erusheli-hegységen 900 méteren és hét szinten át futó, 40 méter magas épületekben több száz terem található, amelyekhez vízvezetékek és földalatti átjárók tartoznak.
1283-ban, alig egy évszázaddal az építkezések után a hegységet hatalmas földrengés rázta meg, aminek következtében az épületegyüttes nagy része romba dőlt. A pusztulás ellenére a papok egészen a 16. századig éltek a hegyekben, mígnem a perzsák uralmuk alá nem hajtották a területet. Ma néhány pap őrködik a Vardzia emlékén.
Az igen jelentős történelmi és művészeti értékkel bíró freskók között van egy, amelyik magát Tamar hercegnőt, a grúz történelem egyik ikonját ábrázolja. De láthatók képek a Szűzanyáról, a különböző adományozókról és szentekről, Jézus passiójáról, szinte mindegyik eredeti állapotban, hiánytalanul.
A festmények állapotában tapasztalt állagromlás azonban aggodalommal tölti el a szakembereket. Maguk az alakok néhol szinte a felismerhetetlenségig elszíneződtek, de vannak olyan részek, ahol a nem túl kifinomult technikák okoztak károkat. A freskók megmentése érdekében példás nemzeti összefogás született, amelyhez eddig a grúz Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a tbiliszi Állami Művészeti Akadémia és a Courtauld Művészeti Intézet csatlakozott.