Korábban érkezhetett a mai ember Európába

2011. november 3. 14:48 Discovery News

Egy új kutatás azt állítja, hogy a modern ember Európában már 45 ezer éve megjelent, amiről egy dél-olaszországi barlangban talált tejfog árulkodik. A felfedezés azt jelenti, hogy fajunk első képviselői sokkal régebb óta vannak jelen Európában, s legalább ötezer évig a neandervölgyi mellett éltek.

„Ez alatt az idő alatt bizonyára érintkeztek egymással, de erre nincsen bizonyítékunk” – mondta el Stefano Benazzi, a Bécsi Egyetem antropológusa. A Benazzi és kollégái által tett felfedezés előtt még az élt a köztudatban, hogy a modern ember a mai Románia területéről vándorolt nyugatabbra 40 ezer éve. A Közel-Keleten a korai felső paleolitikumi modern emberi kultúrák jelenléte 45 ezer évvel ezelőttig volt ismert, így a kutatók a Homo sapiens és a Kelet-Európából érkezett csoport közötti ötezer évnyi eltérésre keresték a magyarázatot.

„A lelet analízisével sikerült ezt a lyukat is betömnünk” – jelentette ki büszkén Benazzi, akinek tanulmánya a Nature e heti számában jelent meg. A kutató kollégáival együtt a legújabb tudományos módszerekkel – köztük CT-vizsgálatokkal – két, még 1964-ben a pugliai Grotta del Cavallo barlangban talált, korábban a neandervölgyi embernek tulajdonított gyermekfogat vizsgáltak meg újra, majd összehasonlították az angliai Devonban talált állkapoccsal.

Benazzi elmondta, a kutatás arra nem adott választ, hogy eleink milyen úton érkeztek a kontinensre. „A legvalószínűbb, hogy keletről, a Duna mentén jöttek” – adott egy lehetséges magyarázatot a szakember, majd hozzátette: nehéz a pleisztocén kori populációk vizsgálata, mivel a táj azóta rengeteget változott. „A Földközi-tengeren való átkelés is egy elmélet, de erre sincs bizonyíték” – mondta.

Thomas Higham, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint a felfedezés azt támasztja alá, hogy „a világnak ezen a részén a modern ember együtt élhetett a neandervölgyivel”, bármennyire is tiltakozik ez ellen néhány tudós.