Megemlékezés a Népszövetség első menekültügyi főbiztosáról

2011. október 11. 17:02 MTI

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai regionális képviselete által szervezett fővárosi eseményen Siri Ellen Sletner budapesti norvég nagykövet elmondta, hogy Fridtjof Nansen igazi reneszánsz ember volt, aki sokat tett hazájáért. Egyszerre volt felfedező, tudós, diplomata, államférfi és humanista - emelte ki.

Siri Ellen Sletner szerint sarkkutatóként is kiemelkedő volt Fridtjof Nansen teljesítménye: 1893-ban hároméves expedícióra indult az északi sarkvidékre, amelynek során közelebb jutott az északi sarkhoz, mint korábban bárki.

A nagykövet bejelentette, hogy a nagykövetség és az Ibsen Ház esszéíró pályázatot hirdet egyetemi és főiskolai hallgatóknak a két neves norvég sarkkutató, Fridtjof Nansen és Roald Amundsen örökségéről, a pályázat fődíja egy norvégiai utazás.

Gottfried Köfner, az UNHCR közép-európai regionális képviseletének vezetője kifejtette: Fridtjof Nansen az 1905-ben függetlenné vált Norvégia első londoni nagyköveteként kezdte diplomáciai pályafutását, majd 1921-ben lett a Népszövetség menekültügyi főbiztosa. Munkássága máig nagy hatással van a menekültügyekkel foglalkozókra - fogalmazott.

Úgy vélte, Fridtjof Nansen nemcsak a túlélésben és a hazatérésben akart segíteni a menekülteknek, hanem abban is, hogy a saját lábukra álljanak, új életet kezdjenek. Támogatni a menekülteket az integrációban, abban, hogy egy új közösség tagjává váljanak ma is az egyik legnagyobb kihívás - mondta.

A Közép-európai Egyetemen tartott megemlékezésen Bonhardt Attila, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltár és Irattárának főigazgatója előadásában arról számolt be, miként segítette Fridtjof Nansen mintegy 450 ezer hadifogoly hazatérését Oroszországból az I. világháború után. Mint kifejtette, az 1920-as évek elején szervezetlenül, ad hoc módon folyt a hadifoglyok hazaszállítása. Ugyan több ország, így Magyarország is kölcsönös egyezményt kötött Oroszországgal a hadifoglyokról, a háborúban elszenvedett károk és a súlyos gazdasági helyzet miatt a legtöbb állam képtelen volt megszervezni hadifoglyainak hazatérését, így a Népszövetségre hárult ez a feladat - tette hozzá.

Mint rámutatott, a szövetség Fridtjof Nansent bízta meg a feladattal, akinek sikerült tárgyalóasztal mellé ültetni a háborúban győztes és vesztes feleket. Az oroszok elfogadták a diplomata tervét, amely szerint három helyre, a balti kikötőkbe, Vlagyivosztokba és a Fekete-tengerhez vitték a hadifoglyokat, akiket onnan hajóval szállítottak Németországba vagy Triesztbe, majd vonattal térhettek haza - idézte fel Bonhardt Attila.

1922 júliusáig mintegy 450 ezer hadifogoly tért haza 26 országba, köztük 55 ezren Magyarországra. Korábban még soha nem hajtottak végre ilyen volumenű humanitárius akciót, a program megszervezéséért pedig Fridtjof Nansen 1922-ben Nobel-békedíjat kapott - emlékeztetett Bonhardt Attila.

1954-ben a norvég diplomata tiszteletére az UNHCR díjat alapított, amelyet minden évben a menekültek védelméért kimagaslóan sokat tevő embereknek vagy szervezetnek ítélnek oda. A díj nyertese a Fridtjof Nansent ábrázoló emlékérem mellett 100 ezer dollárt is kap, amely Norvégia és Svájc kormányának adománya, s amelyet a díjazott felajánlhat az általa választott szervezet vagy ügy támogatására.

A díjat első alkalommal, 1954-ben Eleanor Roosevelt kapta meg, azóta több mint hatvanan részesültek az elismerésben. A díjat idén a Társaság a Humanitárius Összetartásért elnevezésű jemeni szervezetnek ítélték, amely az Ádeni-öblön átjutó, Jemen partjaira sodródott menekültek és migránsok ezreinek nyújt segítséget.