Lényegében a magyarországi változásokkal egy időben, az NDK-ban befejezték a mezőgazdaság szovjet mintára megkezdett kollektivizálását. Minden paraszt helyi mezőgazdasági termelőszövetkezetének tagja lett. A helyi adottságoktól függően a szövetkezetek három fajtája létezik: az I. típusban csak a szántóföldek és a rétek közösek, a II. típusban igásállatok és eszközök is társadalmasítva vannak, a III. típusban csak apró jószág marad magántulajdonban. Minden paraszt 0,5 ha földet tarthat meg magánbirtokban. Olyan, merőben gazdasági célok mellett, mint a munkamegosztás, a szakosítás és a gépesítés, a mezőgazdaság kollektivizálásának vannak politikai céljai is: éppúgy, mint a kereskedelemben és az iparban, a termelési eszközök magántulajdonát meg akarják szüntetni a mezőgazdaságban is.