Kincsek és csontvázak a titokzatos tibeti városból

2009. november 24. 11:19 National Geographic News

A PBS legújabb, a múlt héten bemutatott dokumentumfilmjében egy mitikus birodalom valós nyomait ismertették: a felfedezést végzős csoport szerint ugyanis Shangri-La mesekönyvbe illő paradicsomának nyomaira bukkantak. A ma Nepál területén fekvő, Mustang egykori ősi királyságához tartozó barlangokban 15. századi vallásos szövegeket és különleges falfestményeket is felfedeztek

A titokzatos barlangokat eddig szinte senki nem kereshette fel, mivel a Felső-Mustang régió Nepál egyik szigorúan elzárt területe, amelyet a külföldiek sokáig nem is látogathattak, és évente most is csupán ezer látogató teheti be a lábát a térségbe. Mustang egyébként tényleg a világ vége, és kulturálisan teljesen elszigetelődött a kínaiak által megszállt országrésztől - derül ki a National Geographic tudósításából.



2007-ben egy amerikai kutató, és Himalája-szakértő, Broughton Coburn, illetve Pete Athans hegyi veterán kapott engedélyt az emberkéz vájta barlangok átkutatására, ahol különleges festett falú, ősi tibeti buddhista szentélyeket találtak, és Buddha életének 55 panelre festett epizódját is felfedezték. 2008-ban aztán egy második expedíció több, 600 éves emberi csontvázat fedezett fel, és értékes kéziratok töredékeivel is gazdagabbak lettek.

Ez persze sajnos nem jelenti azt, hogy a hely érintetlen volt, hiszen a fosztogatók az elmúlt évszázadok során többször is jártak a barlangokban, és az értékes műkincseket sokszor kivágták a helyükről, illetve több esetben a vallási zarándokok tették tönkre a falakat, hogy a festményeket szuvenírként magukkal vigyék. A megtalált és felbecsülhetetlen értékű leleteket a kutatócsoport gondosan dokumentálta, és azokat Mustang központi monostorába vitték.

Az ősi, a hegyvidék klímája által kiválóan megőrzött kéziratok a buddhista, és a bön, azaz a korábbi, őshonos tibeti vallás keverékeként íródtak. Ezek egyben arra is rámutatnak, hogy a bön a buddhizmus térhódítása után legalább egy-két évszázadig fennmaradt.



A kutatók szerint az iratok ezért is lehetnek a barlangban, hiszen az uralkodó elpusztításuk helyett dönthetett a távoli elhelyezés mellett. Ezt gondolja Mark Turin, a Cambridge-i Egyetem Digitális Himalája Projektjének vezetője is, aki szerint azonban az is elképzelhető, hogy ezeket a tibeti hagyományoknak megfelelően, és nem feltétlen a vallási átalakulás miatt rejtették el.

A fantasztikus leletekre a szakértők szerint tökéletesen illik az a leírás, amelyet James Hilton népszerű, 1933-ban években írt regényében, A kék hold völgyében is olvashatunk. A könyvben Hilton Shambalát használta fel Shangri-La, az elszigetelt és idealizált hegyi közösség történetének megalkotásában; ezek pontos helyét azonban a mai napig senki sem ismeri, és a kutatók szerint ha létezhettek is valahol, akkor csakis ezekben a világtól elzárt völgyekben.

A barlangoknak további védelemre is szükségük van: azokat a fosztogatók mellett ugyanis a magángyűjtők, vagy épp az erózió, a földrengések és a kevésbé gyakori, ám annál hevesebb esők is fenyegetik.