Kancsóként használták a kincset érő lófejet
2009. június 12. 13:05
Az épülő lukácsházi víztározó területén találtak rá a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei egy lófejet formázó edénytöredékre. Ez az önmagában is különleges lelet a középkori anyagi kultúra kevéssé ismert részleteibe, a háztartások mindennapi életébe enged bepillantást.
A lófejet formázó agyag plasztika a lelőhely egy középkori gödréből került elő. Bár a mívesen megformázott, világosbarna fazekas terméknek csak e kis részlete maradt meg, a koponya homlokrészének közepén található, 1 centiméter átmérőjű nyílás árulkodó jel volt a szakembereknek.
"A középkori egyházi liturgia egyik jellegzetes kelléke volt az aquamanile, azaz egy fémből, általában rézből készült, legtöbbször állatot, vagy lovas vadászt formázó edény. Ugyanakkor ez az Európába keletről, bizánci közvetítéssel került, gyakorlatilag egyfajta „kancsóként” használt tárgy a világi életben is elterjedt" – mondta Belényesy Károly, a KÖSZ régészeti igazgatója.
"Magyarországon viszonylag kevés a Lukácsházán találthoz hasonló edény került eddig elő; e mostani, a 15-16. századból származó lelet rekonstrukcióját a KÖSZ megbízásából Udvardi Balázs restaurátor a külföldi analógiák alapján készítette el" - tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
