Kínai örökség
2002. augusztus 16. 15:15
Az Unesco farkasszemet néz Kínával Lhasa történelmi városában, mely egykor a Dalai Láma lakhelye is volt és ma a világörökség részét képezi. Az Unesco azzal vádolja Pekinget, hogy a Lhasa város nagy részének lerombolásával a kínai befolyást akarja növelni.
<
*
2000 éves sírt találtak Kína Shaanxi tartományában. A feudális hercegi temetkezőhelyen feltárták a sírban talált Shangluo márki tárgyait, aki Kr.e 24 – Kr.u 220–ig uralkodó Keleti Han Dinasztia tagja volt.
*
Régészeti feltárás kezdődött Henanban, Kína középső tartományában is: itt 300 sírt és szent helyet találtak, melyek közül a legkorábbiak a Kr.e 770 körüli időkből maradtak fenn.
*
A kínai nagy fal eddig ismeretlen szakaszát tárták fel kínai régészek az ország északi részén elterülő Kanszu tartomány sivatagos vidékén. A kínai nagy fal 2700 kilométer hosszúságú, az elágazásokkal együtt pedig 5000 kilométer, általában 8 méter magas és 6-7 méter széles. Több alkalommal is megerősítették, és a Ming-dinasztia idején, amely a XIV-XVII. század között uralkodott, újjáépítették. Az volt a feladata, hogy védje Kína északi határát a közép-ázsiai sztyeppékrõl érkező nomád népekkel szemben.
"Harminc jelzőtorony, két erődített vár és két egyéb épület kétezer éves romjai kerültek elő" - idézte kedden az AP hírügynökség Jüe Pang-hut, a Kanszu Tartományi Régészeti Kutatóintézet archeológusát.
Az építmények az i. e. 206-tól az i. sz. 220-ig uralkodó Han-dinasztia alatt keletkeztek. Keleti vége a Sárga-tenger Pohaj-öblének vizéből áll ki, nyugati vége pedig Kanszu tartományban van. Viszonylag új keletkezésű a Peking környéki szakasz, ez a Ming-dinasztia (1368-1644) uralma alatt épült. A fal egyes szakaszai viszonylag jó állapotban vannak, és különösebb veszély nélkül bejárhatók. Más szakaszok omladoznak, megint mások alig látszanak ki a földből. Időről időre előkerülnek olyan szakaszok is, amelyeket már betemetett az idő, illetve a félsivatagos, sivatagos területek pora.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
