Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

400 éve halt meg Bocskai István, a koronás fejedelem

2006. december 29. 12:00

<

Erdély élén - a Habsburgok ellen

Bocskai 1604 októberében bontotta ki zászlaját, amikor a magyarok elkeseredettsége már érthető volt. Bár a birtokelkobzási perekkel a kincstár a pénzhiányt kívánta megoldani, eközben koholt okok alapján indítottak eljárást a nagy vagyonnal rendelkező főurak ellen és a protestáns prédikátorokat is elűzték. Sokat rontott a helyzeten, hogy Giacomo Barbiano di Belgiojoso követte Basta tábornagyot a felső-magyaroszági főkapitányságban, aki Bocskai személyes ellensége volt. A császári generális intézkedéseivel mindenkit maga ellen hangolt.

Az álmosd-diószegi csata után a hajdúkapitányok felhívásokat intéztek a szabadságharc támogatására. Bocskai küzdelme elején roppant kényes helyzetben volt. Semmiféle közjogi méltósággal nem rendelkezett és saját, keresztény uralkodója ellen fordult.

A lázadó Bocskaiból 1605-re uralkodó lett: február 25-én a nyárádszeredai országgyűlésen a rendek Erdély fejedelmévé választották, az ünnepélyes beiktatásra csak szeptember közepén kerülhetett sor. Április 20-án Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották, mert ezzel kívánták elérni, hogy Bocskait Magyarországon se tekintsék lázadónak.

A szabadságharc szempontjából döntőnek bizonyult, hogy Habsburg Mátyás főherceg lett a magyar ügyek szakértője, aki hamar megértette, hogy a magyar rendek mozgalma a birodalom egységét veszélyeztette. Az oszmánok is érzékelték, hogy hasznossá válhat számukra a felkelés. Ez Bocskai részéről nagyfokú óvatosságot igényelt, így a törökök által adott koronát csak ajándékként fogadta el, és az általa adott méltóságot is elhárította magától. Az őt lejárató nyugati kiadványok azonban már a törökösség vádjával illették és a Habsburgok az ékszerben magyarországi trónigényeit fenyegető kihívást látták.

Bocskai azonban a békére törekedett. Erőfeszítéseinek a bécsi békében meg is lett az eredménye. Nem sokkal ezután a Zsitva torkolatánál lezárhatták a török elleni háborút is. Bocskai István Kassán hunyt el, a korabeli kifejezés szerint "hasvízkór" következtében, ám halálának okairól nyomban legendák születettek, a közvélemény merényletet sejtett a háttérben. Holttestét a gyulafehérvári székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Alakját megőrizte az emlékezet, helyet kapott a genfi "Reformáció falán" is. Életművével történészek sora foglalkozott.

A most megjelent, igényesen kivitelezett kötet szépen zárja le a Bocskaihoz fűződő eseménysorozatot. Hűen, precízen és érzékletesen adja vissza azt a kort, amelyben a koronás fejedelem élt. A jól válogatott, sokszor újszerű képek és az olvasmányos stílus segítségével betekintést nyerhetünk a korabeli udvari életbe, és Bécs, Prága vagy Gyulafehérvár utcáin sétálva megismerkedhetünk a kor mindennapjainak intrikáival is.

G. Etényi Nóra - Horn Ildikó - Szabó Péter: Koronás fejedelem. Bocskai István és kora. Budapest, 2006. Generál Press, 247 p. Ára: 5200 Ft.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

400 éve halt meg Bocskai István, a koronás fejedelem

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra