Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A szegények pártfogója: 775 éve halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet

2006. november 17. 16:00

Szentté avatás és legendárium

Élete ettől kezdve üldözések, megaláztatások sorozata volt. A húszéves özvegy nem volt hajlandó sógora javára lemondani fia fejedelmi jogairól, így Lajos testvérei mindenétől megfosztották. Az egyébként is szegénység után vágyakozó asszony titokban elhagyta Wartburgot, kenyerét fonással kereste, gyermekeit ékszerei eladásából neveltette. Végül Eckbert bambergi püspök fogadta be az özvegyet, akinek kezét megkérte II. Frigyes, de kosarat kapott. Erzsébet hamarosan Marburgban telepedett le, ahol özvegyi javaiból ispotályt rendezett be. Ő honosította meg Németországban Assisi Szent Ferenc harmadrendjét, még mindennapi viseletét is szürke köntösre változtatta. Hányatott sorsa és II. András hívása ellenére, nem tért vissza Magyarországra.

Simone Martini: Assisi Szent Klára Szent Erzsébettel, freskó az Assisi bazilika altemplomában, (1322-1326)

IX. Gergely pápa gyóntatójául és védelmezőjéül Marburgi Konrádot nevezte ki. A szigorú, aszkézisben élő ferences pap utasításai szerint igyekezett egy kolostori szabályok szerint élő, de fogadalmat nem tett apácákból álló, jótékonyságot és betegápolást gyakorló szerzetet létrehozni. 1231 novemberében megbetegedett, három nappal korábban megnevezte halála napját. Utolsó napjait derűben töltötte, mindenét szétosztotta s vigasztalta a mellette virrasztókat. 1231. november 17-én halt meg Marburgban.

Sírjánál számos csodálatos esemény történt, így nem csoda, hogy IX. Gergely pápa már 1235-ben szentté avatta. Ünnepét 1670-ben vették föl a naptárba, akkor még november 19-re, temetése napjára, az ünnep 1969-ben került vissza november 17-re, halálának napjára. Kultusza Magyarországon is hamar elterjedt bátyja, IV. Béla bátorításával. Marburgi sírja fölé nem sokkal halála után templomot emeltek, ez a német gótika első megmaradt emléke. Magyarországon IV. Béla építtette tiszteletére az első templomot Kápolnán. Ma számos templom (így a Rózsák terén álló budapesti templom) és több kórház viseli a jótékonykodásáról híres Erzsébet nevét. Liszt Ferenc zenében örökítette meg legendáját, születésének 800. évfordulóján jubileumi évet rendeznek, s a Wartburgban kiállítás nyílik emlékére.

Az Erzsébet személyéhez fűződő legtöbb legenda a férje halálát követő hányattatott időszakhoz fűződik. Mind közül a leghíresebb a rózsák legendája: Erzsébet éppen a szegényekhez tartott kenyérrel teli kötényével, amikor sógora feltartóztatta és látni akarta, mit visz. Erzsébet csak annyit válaszolt: rózsákat. S csodák csodájára, amikor Henrik erővel kötényébe nézett, valóban csak rózsákat látott. A történet sok művész képzeletét rabul ejtette, Erzsébetet leginkább kötényéből kikandikáló gyönyörű rózsákkal ábrázolják.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Weberné Zsikai Mária, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A szegények pártfogója: 775 éve halt meg Árpád-házi Szent Erzsébet

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra