Páratlan régészeti kincsek a Tisza mentéről
2006. november 16. 10:15
Gepidák, szarmaták, avarok
Az előkerülő leletek kapcsán az olvasó sokszor találkozhat a Kárpát-medencében élt népcsoportok neveivel. Rövid áttekintésünkben a népvándorlás korának itt élt etnikumait mutatjuk be.
Szarmaták
A szarmaták a római Pannónia tartomány alapításával egy időben szállták meg az Alföldet. Kezdetben a Dunától délre élő rokonaikkal kereskedtek, ők látták el vassal a Kárpát-medencét is. 300 éven keresztül éltek viszonylagos békében a rómaiakkal, folyamatosan kereskedtek egymással. A Római Birodalom utolsó évszázadában a területre vonuló germán törzsek vetettek véget az uralmuknak, a szarmaták a mai Francia- és Olaszország területére vándoroltak, illetve egyes csoportjaik az 5. századig továbbra is a Dél-Alföldön éltek.
Gepidák
A gepidák az i.sz. 3. század második felében jelentek meg a Kárpát-medence északkeleti részében. Ekkor a Keleti-Kárpátokon belüli területen laktak, majd alig száz évvel később a Tisza mindkét partján a Kőrösökig tolták ki uralmuk határát. A hunok támadásakor dél felé költöztek, ám hosszas harcok után kénytelenek voltak meghódolni a hódítók előtt. Attila halála után elfoglalták Daciát, és Bizánccal szövetkeztek. Miután az osztrogótok elvonultak, Pannóniára is kiterjesztették uralmukat. A 6. század közepén vereséget szenvedtek a longobárd-avar szövetségtől. A nép egy része a longobárdokkal Itáliába vonult, míg másik részük az avar uralom alatt élt tovább.
Avarok
Az Avar Birodalom megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. 670 után véget értek az avarok Bizánc elleni háborúi, miután a Balkánon új államot teremtő, onoguroknak is nevezett bolgártörökök Aszparuh kán vezetésével beékelődtek a két birodalom közé. Ugyanekkor új etnikum jelent meg a Kárpát-medencében is, amely szintén onogurokként szerepel a forrásokban (uniguri, ungri). Szembekerültek a terjeszkedő frankokkal, és bár kezdetben ellenálltak a hódításnak, a belső problémák miatt belső polgárháború tört ki. A melegedő éghajlat a Kárpát-medencében hosszan tartó aszályt okozott, ami pedig éhínséget eredményezett. Ez megkönnyítette a frankok támadását, akik 796-ban és 803-ban végső csapást mértek az avarokra. Az avarokhoz köthető a titokzatos nagyszentmiklósi kincslelet is.
- Évezredekig lakták a Tisza-partot
- Gepidák, szarmaták, avarok
szerkesztőségét!
