Múlt-kor.hu

Tárgyból alany - A nő és hivatása

Tárgyból alany - A nő és hivatása

2006. október 17. 11:00

Diskurzusok a női nemről

Kánya Emilía

A könyvben tárgyalt harminc esztendő hozott néhány komoly eredményt a nők számára, legfőképpen azt, hogy az áttekintést lezáró 1895-ös évben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére több egyetemi fakultás is megnyitotta kapuit a leányhallgatók előtt. Ám a szemelvénygyűjteményt lapozgatva az olvasó számára nyilvánvalóvá válhat egy másik, legalább ilyen fontos, s a nőmozgalom további elérményeit nagyban előmozdító siker. Ez pedig nem más volt, mint az, hogy az írástudó hölgyek - a megelőző korszak kezdeményei után - ekkortájt valósággal elözönlötték a nemükről folytatott diskurzus(oka)t.

A diskurzus tárgyai emancipálták önmagukat, s a bölcs férfiak mellett immár ők is a nőkről való beszéd cselekvő alanyaivá váltak. Néhányan közülük, így az emlékiratai révén szívünknek oly kedves Kánya Emília vagy Stetina Ilona lapszerkesztőként (a Családi Kör, illetve Nemzeti Nőnevelés élén) kulcspozíciók birtokába kerülve egyenesen a diskurzus kapuőreivé emelkedtek. Mások, elsősorban pesti és vidéki tanítónők egyszerűen csak vitába szálltak a patriarchális tradíció, vagy épp a legkorszerűbb hímsovén filozófia hazai reprezentánsaival, s különösebb nehézség nélkül sajátították el az epocha nyilvános eszmesúrlódásaihoz szükséges részint tudományos, részint tudálékos nyelvezetet. A férfinem színe-virágával, képviselőkkel meg akadémikusokkal perelő hölgyek túlzott aggályoskodás és elfogódottság nélkül képviselték, hol egységes, hol személyre szabott álláspontjukat, s ha úgy hozta a szükség, érveiket (praktikus, dialektikus és rabulisztikus érveiket egyaránt) akár egymás ellen is fordították.

Eleven, politikai-ideológiai árnyalatkülönbségektől még át nem színezett viták rajzolódnak ki a szemelvénygyűjtemény lapjain. Ezen évszázados viták egyikét-másikát (így a cselédügy kitárgyalását) mára maga alá temette a történelem s a radikális életmódváltás, míg más álláspontok (például az emancipált nő diabolizálása) napjainkig vissza-visszaköszönnek. S végül vannak néhai vitatémák, amelyek azóta már réges-rég nyugvópontra jutottak. Így az a kérdés is alighanem jó ideje megválaszoltnak tekinthető, hogy vajon van-e a nőknek keresnivalójuk a tudományosságban? Az igenlő válasz ma már nem szorul bizonyításra, ám ha valamely okból vagy akár puszta szeszélyből mégis bizonyságra vágynánk, csak lapozzunk bátran e szöveggyűjtemény összeállítóinak névsorához.

Meggyőző lesz a bizonyíték.

A nő és hivatása, II. (Szemelvények a magyarországi nőkérdés történetéből 1866-1895), Kortárs Kiadó, 2006, 400 oldal, 2700 Ft

László Ferenc (www.tusarok.org)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Tárgyból alany - A nő és hivatása

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. tél: Mesélő naplók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra