A közép-ázsiai ország területének nagy részén a Tiensan hatalmas hegyláncai húzódnak. A kirgizek etnogenezise vitatott. Az eredendően ázsiai etnikum a türk kaganátusok idején erőteljesen eltörökösödött, s több közép-ázsiai birodalomnak volt államalkotó része, mire a XVI. század elejére tarka összetételű, de már elkülönülő népcsoporttá vált. A XVII-XVIII. században a dzsungárok, a XIX. század első felében a kokandi kánság uralma alatt álltak. Az iszlám a XVIII. század folyamán vált körükben uralkodóvá. A terjeszkedő orosz birodalom a XIX. század második felében több részletben kebelezte be területeiket, amelyek a Turkesztáni Főkormányzóság részei lettek. Az önálló kirgiz államiság a Szovjetunió keretében épült ki. Az orosz föderáción belül jött létre 1924 októberében a Kara-Kirgiz Autonóm Terület (1925 februárjától Kirgiz Autonóm terület néven), amelyet 1926-ban Kirgiz Autonóm Szocialista Szovjet Köztársasággá alakítottak át. Az 1936-os szovjet alkotmány értelmében Kirgizisztán szovjet szocialista szövetségi köztársasággá vált. A Szovjetunió felbomlása a kilencvenes évek elején Kirgizisztánban is véres nemzetiségi villongásokat (kirgiz-üzbég összecsapások az ősi területen), valamint heves belpolitikai csatározásokat hozott. 1990. decemberében a Kirgiz Legfelsőbb Tanács nyilatkozatot fogadott el az ország szuverenitásáról, majd 1991. augusztus 31-én kinyilvánították a függetlenséget. Az ország 1991. december 21. óta a Független Államok Közösségének tagja.