Üzbegisztán, `Közép-Ázsia Mezopotámiája` két nagy folyó, északon a Szir-Darja, délen az Amu-Darja között terül el. A területet az i.e. 4. században Nagy Sándor seregei foglalták el, majd a 7. században az arabok, akik meghonosították az iszlámot. A 14. század elején nomád török-mongol törzs, az üzbégek árasztották el a vidéket Csajbani kán (1500-1510) uralkodása alatt. Az országot hamarosan több kánságra osztották (Buharai, Hivandi és Kokandi Kánság). 1868 és 1876 között Oroszországnak sikerült védnökségét rájuk kényszerítenie. 1917 novemberében a bolsevikok megszerezték Taskentet, és 1918-ban kikiáltották a Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot (TASZSZK). 1920-ban Buhara és Horezm független szovjet szocialista szövetségi köztársaság (SZSZSZK) lett, de 1924-ben Turkesztánhoz kapcsolták őket, és megalakult az első üzbég nemzeti állam, az Üzbég SZSZK. 1929-ben kivált az SZSZK-hoz tartozó Tádzsikisztáni Autonóm SZSZK, s 1936-ban a Karakalpak ASZSZK-t kapcsolták Üzbegisztánhoz. A peresztrojka az 1980-as évek második felében a gazdaság kifosztói, az `üzbég maffia` elleni tisztogatási és perhullámmal kezdődött. 1991. augusztus 31-én Üzbegisztán kikiáltotta függetlenségét, majd december 21-én csatlakozott a Független Államok Közösségéhez.