160 éve halt meg Batsányi János
2005. május 12. 09:52
Százhatvan éve, 1845. május 12-én halt meg Tapolcán Batsányi János, a magyar felvilágosodás nagy költője.
<
1809-ben Maret francia államtitkár - kufsteini rabtársa - kérésére ő lektorálta s radikálisan át is fogalmazta Napóleon magyarokhoz szóló kiáltványát, amely szakításra hívott fel a Habsburgokkal. A franciák visszavonulásakor Párizsba ment, ahol Maret nyugdíjat szerzett neki. 1815-ben a Párizst megszálló osztrákok elfogták, egy évet ült Spielbergben, majd felesége közben járására felmentették, de veszélyes elemként Linzbe száműzték. Itt élt feleségével majdnem harminc évig, 1845. május 12-én bekövetkezett haláláig, rendőri felügyelet alatt. Az Akadémia csak 1843-ban választotta levelező tagjává (amit nem fogadott el), haláláról a közvélemény két évvel utóbb értesült. Hamvait 1934-ben szállították Tapolcára.
Pályáját Orczy Lőrinc hatására, Bessenyei György körének hagyományai nyomán kezdte, első megjelent írása a Báróczi Sándorhoz írt Barátságos levél 1786-ban. Korai dalai a német rokokót követik, 1791-es Esdeklő panasza már - Faludi nyomán - személyes érzelmeket fejez ki. A Magyar Museum élén mint hivatott irodalomszervező lépett fel, A fordításról című tanulmányában hirdette: lehetséges más nyelvekből tartalom és forma szempontjából is hű átültetés. Folyóiratának Bé-vezetése az irodalmat a nemzeti lét minősítőjeként definiálta, s még Bessenyei előtt tudós társaság alapítását javasolta. Nem új művek létrehozása volt a célja, inkább annak bemutatása, hogy magyarul is lehet írni, méltatta Bessenyeit és Ányos Pált, Ossziánt és Miltont.
Batsányi a felvilágosult rendiségtől a polgári reformokig, a haza egységének fogalmáig jutott el - ebben Herder eszméi is segítették: ha az intézmények a haladással szemben állnak, az erőszakkal elsöpri őket. 1792-es verse, A látó a francia forradalom hatására a világ megújulását a közeljövőre várja. Az európai hadakozásokra című versében a haza sorskérdéseit európai összefüggésekben elemezte. Bécsi éveinek főműve a Der Kampf (A viaskodás), központi alakja az erényért és igazságért harcoló férfi, s beszámol belső válságának legyőzéséről és új, bonapartista világképéről is. Tervezett magyar könyvsorozata első darabjaként adta ki Ányos Pál műveit. Utolsó évtizedeiben írt műveit otthon nem értették s nem értékelték, a reformkor küzdelmeiről nem vett tudomást.
A magyar tudósokhoz című, 1821-es tanulmánya támadta Kazinczyt és a túlzó nyelvi neológiát. Egész életében dolgozott az ossziáni dalok fordításán, e munkájából hét részlet maradt fenn, s életében négy jelent meg. Saját köteteit 1827-ben és 1835-ben, Faludi Ferenc műveit 1824-ben adta ki. Batsányi első politikai lírikusunk, az alanyiság korábban nem ismert hőfokot ért el műveiben. A felvilágosodás rendi, majd polgári változatát hirdette, bonapartizmusa jakobinus és liberális eszméket köt össze. Kora egyik legműveltebb írója volt, jól ismerte a külföldi irodalmat és tudományos törekvéseket. Időmértékes, magyaros és nyugat-európai formákban írt, ő élt először gondolatritmussal.
(Panoráma )
Támogasd a 
szerkesztőségét!
