Felavatták a berlini Holokauszt-emlékművet
2005. május 11. 09:48
Az európai zsidók millióinak, köztük magyar zsidók százezreinek emlékére kedden a német fővárosban felavatták Európa meggyilkolt zsidóinak emlékművét. A jelképes sírkert a Brandenburgi kapu tőszomszédságában van, Hitler egykori kancelláriájának és betemetett bunkerének közelében. A német központi holokauszt-emlékmű felállítását Lea Rosh újságírónő és Eberhard Jäckel történész a 80-as években kezdeményezte, s a Bundestag hozott határozatot róla, mielőtt a törvényhozók Bonnból átköltöztek Berlinbe.
Jelképes sírkertet nyitottak meg kedden ezer vendég jelenlétében Berlinben a meggyilkolt európai zsidók millióinak - köztük magyar zsidók százezreinek - emlékére. Európa Meggyilkolt Zsidóinak Emlékműve, a holokausztot megidéző emlékhely a német főváros közepén készült el, kőhajításnyira a Brandenburgi kaputól, Hitler egykori kancelláriájától és betemetett bunkerétől. Az emlékmű 2711 szürkés-fekete betontömbből áll, a legalább két futballpálya nagyságú terület sírkertre emlékeztet.
A tömbök magassága a jelképes sírkert belseje felé haladva egyre emelkedik, s meghaladja a négy métert is. A szorosan egymás mellett sorakozó kövek között sétálva a látogatót az elveszettség érzése keríti hatalmába. Az emlékhelyen föld alatti információs központ is működik, ahol a látogatók nyomon követhetik a zsidók szenvedéstörténetét. A dokumentációs anyag összeállításában az izraeli Jád Vásem emlékhely segédkezett. A német központi holokauszt emlékmű felállítását Lea Rosh újságírónő és Eberhard Jäckel történész még a 80-as évek végén kezdeményezte, s a német parlament, a Bundestag hozott róla határozatot, mielőtt a törvényhozók Bonnból átköltöztek volna Berlinbe. A Bundestag az emlékmű létrehozására 28 millió eurót ajánlott meg.
A megbízatást az emlékhely megtervezésére Peter Eisenman amerikai építész és Richard Serra szobrász nyerte el, elkészültét rengeteg vita előzte meg. A németországi zsidó közösségen belül is sokan ellenezték, hogy a meggyilkolt európai zsidók emlékére külön emlékművet hozzanak létre. Az ellenzők szerint az összes üldözött és áldozat emlékét kellett volna megtisztelni. Azóta megszületett az elhatározás, hogy a náci korszak cigány és homoszexuális áldozatainak emlékére külön-külön emlékművet hoznak létre Berlinben.
Az építkezéseket egy időre le is állították, mert vita robbant ki arról, hogy szabad-e megbízást adni a köveket impregnáló, a firkálásokat megakadályozó szert gyártó cégnek, a Degussának. A Degussa leányvállalata gyártotta a Zyklon B gázt a koncentrációs táborok számára. Az emlékművet Konrád György is bírálta, a magyar írót a Der Spiegel legújabb száma a következő szavakkal idézte: "Tökéletes geometria. Végtelen nyugalom árad, sehol semmi, ami az egyenest megtörné, semmi, amit ne terveztek volna meg, ne szabályoztak volna."
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
