Könyv jelenik meg Szeged középkori váráról
2005. április 28. 10:02
Akkora az érdeklődés a szegedi középkori vár feltárása iránt, hogy az ott dolgozók munkáját már-már akadályozta az érdeklődők kérdezősködése, ezért kihelyeztek egy táblát, amelyből mindenki értesülhetett, mi történik az ásatáson, sőt a régészek egy könyv kiadását is tervezik - közölte az MTI-vel Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense.
Az ásatást vezető régészt, Horváth Ferencet még az utcán is leszólítják, hogy érdeklődjenek a legújabb fejlemények iránt. Innen jött az ötlet, egy könyvet kell kiadni a középkori szegedi várról és annak régészeti feltárásáról. A mű célja azonban a régészeti szakma iránti általános érdeklődés kielégítése is. A könyv kézirata elkészült, a tízszerzős mű immáron a kiadásra, vagyis a pályázati pénzekre vár. Horváth Ferenc, a kötet szerkesztője elmondta: nem pusztán régészeti nézőpontból vizsgálják a vár történetét, hanem olvashatók lesznek a könyvben művészet- és építészettörténeti, geológiai és embertani vonatkozású írások is. Az embertan azért megkerülhetetlen, mert az ásatások során közel 400 sírt találtak, s ennek a leletanyagnak a feltárásával tiszta kép kapható a középkori Szeged társadalmáról.
Horváth Ferenc szerint a könyv legfontosabb üzenete: komolyabban kell figyelni a még megmenthető történelmi emlékeinkre. "A szegedi várhoz hasonló műemlékek feltárása azért is fontos, mert egy olyan világba enged betekintést, amikor még nem volt jelentős különbség Közép- és Kelet- Közép Európa között" - mondta a kötet szerkesztője. Hozzátette: a legnagyobb pusztítást a Dél-Alföldön - a közhiedelemmel ellentétben - nem a török, hanem a Habsburg uralom hozta: 1715 körül kezdték el például annak a középkori vártemplomnak a lebontását, ami a korabeli Magyarország egyik legnagyobb és legreprezentatívabb épülete volt.
(Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
