A maja kőarcok átírják a történelmet
2004. május 6. 02:45
A Guatemalában talált istenszobrok vizsgálata bebizonyíthatja: a fejlett maja kultúra már több száz évvel korábban elterjedt a vidéken, mint azt eddig gondoltuk.
<
Az első szobrot Franceso Estrada-Belli, a Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetem régésze találta meg, amikor az egyik, sírrablók vágta járatban különös, kígyóforma alakzatra lett figyelmes. A kőarc párját áprilisban fedezték fel. Az L-alakú szemek alatt négyszögletes száj van, abban pedig a kígyóknál látható méregfogak. Az arcok hatalmasak: méretük 3 x 5 méter. A szemek körüli levelek arra utalnak, hogy a szobrok a maja kukoricaistent ábrázolják.
A most előkerült arcképeknél régebbi, hasonló szobrokat mindeddig nem találtak. Ezek a szobrok egy templomi helyiségbe vezeteő lépcső mellett hevertek. A piramistemplom tájolása is érdekes: épp arra a pontra néz, ahol napéjegyenlőség idején felkél a nap. Az ősi városban még az istenszobroknál régebbi tárgyakat is találtak. Ezek az agyagkorsók, jádekő-balták és más jáde-tárgyak abban az időben készülhettek, amikor a város főtere kialakult - vagyis i. e. 500 táján. Estrada-Belli szerint az edények a földműveléshez szükséges vizet szimbolizálják, a jáde-darabkák pedig magát a kukoricát. A régészek egy i. e. 300 tájáról származó, írásos agyagtáblát is találtak, melynek érdekessége, hogy az első ismert maja királyábrázolás látható rajta.
A felfedezés igazi tudományos jelentősége az, hogy felül kell vizsgálnunk eddigi nézetünket a maja kultúra elrejedéséről ezen a vidéken. A tudomány ugyanis eddig úgy tartotta, hogy a maja kultúra először a mai Guatemala középső részének fennsíkján jelent meg, s csak később terjedt az alsóbb fekvésű vidékek felé.
Cival hatalmas város volt, akár tízezren is élhettek itt. A most feltárt leletek bebizonyíthatják: lakosai már sokkal korában szoros gazdasági és szellemi kapcsolatban álltak a többi maja vidékkel, mint azt eddig gondoltuk. "A dinasztikus uralom kezdetét jó 200 évvel korábbra kell helyeznünk" - állítja Estrada-Belli.
Cival városa i. sz. 100 körül elnéptelenedett. Ez közvetlenül a védelmi fal sietős megépítése után történt, úgyhogy a történészek azt gyanítják: a város kiürülése egy rivális királyság megerősödésével áll összefüggésben. Cival üresen is állt a rákövetkező ezer évben, így megmenekült más maja városok sorsától, melyek értékei a későbbi korok építkezései miatt mentek veszendőbe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
