Franco öröksége és a mai spanyol szélsőjobb
2005. április 4. 10:40
A harminc évvel ezelőttig Francisco Franco tábornok jobboldali diktatúráját nyögő Spanyolország azon kevés európai állam egyike volt, ahol a szélsőjobboldali csoportocskáknak nem sok babér termett.
Úgy tűnik: a szélsőjobboldal kitörhet az elszigeteltségből azzal, hogy meglovagolja a Spanyolországba beáramló külföldiekkel szembeni bizalmatlanságot. A CIS állami kutatóintézet felmérései azt mutatják, Spanyolországban egyre erősödik a marokkóiak és más bevándorlókkal szembeni ellenérzés. Míg négy éve a spanyolok 31 százaléka vélte úgy, hogy túl sok külföldi él az országban, addig idén már a megkérdezettek 53 százaléka volt ezen a véleményen.
A spanyol vidéken - a déli El Ejidóban, a kelet-spanyolországi Elchében, vagy a Barcelona mellett fekvő Terrassában - az utóbbi időben egyre többször éri inzultus külföldieket, s újabban a stadionokban huhogással gúnyolják ki a fekete játékosokat. Az Intolerancia elleni mozgalom becslései szerint évente 4 ezerre tehető a külföldieket, koldusokat, prostituáltakat és homoszexuálisokat érő újfasiszta támadások száma.
"Új fenyegetés" - írta az El País című országos napilap, rádöbbenve, hogy "Spanyolországban is van szélsőjobboldal". Az irányzat több csoportja modern, demokrata párt képében igyekszik feltűnni, lerázva magáról a "diktatúra híve" bélyeget. A Josep Anglada vezette Plataforma per Katalunya pártnak például több katalán megyei közgyűlésbe sikerült bejuttatnia képviselőjét. A Plataforma saját megfogalmazása szerint az "egyszerű polgárok" nevében lép fel, azoknak a nevében, akik úgy érzik, egyetlen párt sem képviseli őket.
Tény azonban, hogy a spanyolországi szélsőjobboldali előretörés egyelőre nem mutatkozik meg az országos választási eredményekben. Az ibériai országban nem bukkant fel sem olyan karizmatikus szélsőjobb vezető, mint például Jean-Marie Le Pen Franciaországban, sem pedig olyan párt, amelynek esélye lenne arra, hogy bekerüljön a parlamentbe.
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
