Danténak nem volt sasorra

2005. március 23. 11:03

A toszkán fővárosban, a Proconsolo utcában, nem messze a Bargello-toronytól áll a XIV. század első felében épített Bírák és Jegyzők Művészeti Háza, amelynek nagytermét Coluccio Salutati híres humanista és Firenze kancellárja freskókkal díszíttetett. A freskók Firenze önállóságát és kulturális nagyságát voltak hivatottak hirdetni Rómával szemben. Firenzei művészek festették meg a város csodálatos körképét, címerét, a jog, az igazság, az erő, a bölcsesség allegorikus alakjait és a XIV. század végétől kezdve egy évszázadon keresztül a humanisták és a költők arcképét. Aztán a terem lassan használaton kívüli lett, a freskók nagy része teljesen tönkrement - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Nemrég az omladozó épületet bérbe vette egy vendéglátós szakember, aki százezer eurót fektetett a történelmi hely restaurálásába. Így került elő négy olyan kép, amelyen látható az arc és a test egy része: Boccaccióé, Petrarcáé, Zanobi da Stradáé és Dantéé. Ez utóbbinál azonban meglepetés érte a restaurátorokat, mert kiderült: a költő nem egészen úgy nézett ki, ahogy Boccaccio annak idején a Kis traktátus Dante dicséretére című művében leírta: "Hosszú arca volt és sasorra, szemei inkább nagyok, mint kicsik, állkapcsa erős, a felső ajka előreálló. A bőre barna, a haja és a szakálla sűrű és göndör, az arca mindig melankolikus és elgondolkodó volt." A reneszánsz ikonográfia ennek a leírásnak az alapján festette meg őt. A freskón azonban világosan látható, hogy Danténak hosszú, egyenes orra volt.

(Panoráma)