Kétszázhúsz éve született Kőrösi Csoma Sándor
2004. április 7. 10:00
1784. április 4-én született a magyarok őshazáját kereső Kőrösi Csoma Sándor székely Ázsia-kutató és nyelvész, kinek sírja ma is az Indiába látogató magyarok zarándokhelye
<
1818-ban visszatért Erdélybe, s elhatározta, hogy megvalósítja diákkori álmát és felkeresi az Ázsiában maradt magyarokat. Eredetileg Oroszországon át akart menni, ezért 1819-ben Temesvárott, Karlócán és Zágrábban szláv nyelveket tanult. 1819 őszén indult el, gyalog, kevés pénzzel. Üzleti célú útlevéllel eljutott Bukarestbe, de Konstantinápolyig már nem, ezért Egyiptomon és Elő-Ázsián át Teheránba ment, ahol perzsául tanult. Egy karavánnal 1821-ben ment Bokharába, de innen vissza kellett fordulnia. Ekkor Kabulba és a Pandzsábba jutott, majd a Járkend felé vezető Karakorum-hágó felé indult, így próbált Belső-Ázsiába, az ujgurok földjére jutni.
A Hindukus 3700 méter magas hágóján át gyalog ért el Kis-Tibetbe, Ladakba. Leh városban találkozott William Moorcroft angol kormánymegbízottal, aki nyelvtehetségét felismerve a tibeti nyelv és irodalom kutatására buzdította, s kormánytámogatást is ígért neki. Csoma Zanszkár vidékére ment, s a zanglai lámakolostorban töltött két év alatt, 1823-1824-ben, nélkülözések között, 3x3 m-es szobájában, jakvajas teán élve feldolgozta az északi buddhista, lámaista irodalom többszáz kötetes nagy műveit. Alapvető tanulmányokat írt e művek eredetéről és jellegéről, s közben lerakta a tibeti nyelvtan alapjait.
| Sírja ma is zarándokhely |
A magyarok őshazája azonban nem hagyta nyugodni és 1842-ben, ismét gyalog útra kelt Tibet, Lhásza felé. Útközben megbetegedett és maláriában - mások szerint csupán a kimerültségtől és az aszkéta életmódtól - 1842. április 11-én Darjeelingben meghalt. Az Ázsia Társaság temettette el a városban, sírja ma is az Indiába látogató magyarok zarándokhelye. A buddhisták bódhiszattvaként, szentként tisztelik őt. Tanulmányait Denison Ross adta ki kötetbe gyűjtve 1911-ben, ő rendezte sajtó alá harmadik fő művét, a buddhizmus szakkifejezéseinek szanszkrit-tibeti-angol szótárát is. Életét sokan feldolgozták, köztük a leghíresebb Baktay Ervin életrajza, aki ladaki útjait is végigjárta és emléktáblát helyezett el a zanszkári kolostorokon. Tiszteletére a magyar orientalisták 1920-ban Kőrösi Csoma Társaságot alapítottak, a Magyar Földrajzi Társaság pedig 1967 óta négyévenként róla elnevezett emlékérmet oszt ki. Szülőfaluját ma magyarul Csomakőrösnek, románul Chiurusnak nevezik.
MTI
Támogasd a 
szerkesztőségét!
