A waterloo-i csata túlélőit vizsgálják a többszervi elégtelenség megértéséhez
2005. január 4. 11:36
A többszervi elégtelenség a szervezet utolsó próbálkozása a túlélésre
`Annak ellenére, hogy nem voltak antibiotikumok, különféle életmentő eszközök és még nem ismerték a vérátömlesztést sem, a legtöbb katona felépült, gyakran életveszélyes sérülésekből is` - hangsúlyozta Singer. Hozzátette: a legfőbb kérdés most az, hogy a jelenlegi patológiai ismeretek merre vezetik tovább az orvostudományt és vajon a legújabb módszerek nem okoznak-e több kárt, mint hasznot a gyógyítás folyamatában. A modern gyógymódok legtöbbje ugyanis a páciensek immunrendszere által adott természetes választ változtatja meg, vagy az orvosok által előre nem látható módon befolyásolja a test hormonkibocsátását. Ilyen körülmények között még a lázas beteg magasra szökött testhőmérsékletének csökkentése is a kívánttal ellentétes hatást eredményezhet.
Singer professzor szerint a gyógyítás során leginkább a test természetes reakciójára kellene összpontosítani. A waterloo-i csata túlélési statisztikái azonban még ennél is radikálisabb választ kínálnak a londoni kutatócsoport kérdésére: az adatok alapján elképzelhető, hogy a többszervi elégtelenség, melyet súlyos trauma vagy az azt követő gyulladás váltott ki, a szervezet utolsó próbálkozása a túlélésre. A test azzal, hogy kikapcsolja magát, mint a téli álmot alvó állatok, képes lehet átvészelni a kritikus időszakot. Jelenleg a többszervi elégtelenség az intenzív osztályok betegeinek harmadával végez. Az elsődleges kutatások szerint a szervezet energiatároló és -felhasználó képessége szerepet játszik abban, hogy a szervezet túléli-e a többszervi elégtelenséget.
(MTI - Panoráma)