Baktria aranya került elő Afganisztánban
2004. november 22. 13:17
A kabuli elnöki palota rejtett szekrényeiben 25 éven át érintetlenül pihentek a baktriai birodalom korából származó, a királyi udvar életét bemutató elefántcsont szobrok, az arany és ezüst kincsek. A 2003 folyamán a Kusán királyság nyári fővárosában, Begramban ládaszám előkerült, több mint 20 ezer darabból álló aranytárgy kollekciót 1978-ban szovjet régészek fedezték fel.
Baktria 400 éven át független királysága az i.e. 2. századtól fokozatosan vált a nomádok martalékává. A helyén létrejött Kusán Birodalom indiai és közép-ázsiai területeket olvasztott magába és egészen Kínáig terjedt. A hellén és buddhista kultúra metszéspontjában kialakult állam az i.sz 1-4 század során a Selyemút révén kultúrák olvasztótégelye és árucikkek nemzetközi piaca lett.
A nyár folyamán a Kusán királyság nyári fõvárosában, Begramban több mint 20 ezer darabból álló aranytárgyat 1978-ban szovjet régészek fedezték fel. A ládákban elõkerült páratlan leletanyagban indiai elefántcsont faragványok, szíriai üvegedények, római bronz, alabástrom és márvány munkák, valamint kínai lakkozott faszobrok és selyem egyaránt megtalálhatók. A kabuli elnöki palota rejtett szekrényeiben a háborúskodás 25 évén át érintetlenül pihentek. A tárgyakat a National Geographic 2004. decemberi száma mutatja be részletesen.
Vészhelyzeti akciócsoport védi a háborús zónák világörökségét |
|
Baktriai Afrodité |