Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők
2004. november 12. 11:07 Lukácsi Attila
Kozma utcai mauzóleumok
A temetőben található művészeti alkotások gyakorlatilag egyet jelentenek a Kozma utcai fal mellett húzódó mauzóleumsorral. Ezek stílusukban a Salgótarjáni útiak folytatásai, de már nem az eklektika, hanem a századfordulós irányzatok (szecesszió, art deco) jegyében készültek. Közülük meglepő módon csak a Lajta Béla által tervezett, nemrég felújított (a 80-as években még az összedőlés fenyegette) Schmidl-, és a Gries-mauzóleum védett. Előbbi talán Lajta legismertebb műve, és korábban Lechner Ödönnel közös munkának tartottak. Az újabb kutatások azonban bebizonyították, hogy Lajta önálló műve, bár Lechner kétségkívül hatott rá. A Gries-sírbolt parabolakupoláját régen pirogránit (még a 70-es években is megvolt) elemek borították, mára azonban elpusztult a külső burkolat. Lajta tervezte a Mezey-, a Schwarcz- (görög templomot mintáz, timpanonján szomorúfűz, szarkofágján Hamlet-idézet), a Popper-, a Greiner- (a Kis-ázsiai sziklasírokat idézi), a Lukács-, a Klein-, és a Kudelka-sírboltot, és számos itt nyugvó rokonának síremlékét. Lajta egyik legnagyobb szabású terve azonban sosem valósult meg: 1903-ban, tehát a Kerepesi temető árkádsorának megépülése előtt a Kozma utcai temetőbe árkádos sírboltokat álmodott. Ennek lehetett első -és egyetlen -darabja a Schmidl-sírbolt.
De nemcsak Lajta Béla művei találhatók a temetőben. Antik szentélyt formáz Gerster Kálmán műve, a Brüll-mauzóleum (oroszlánjai Stróbl Alajos művei), amelyben a családtagjaival együtt az MTK egykori mecénása, Brüll Alfréd pihen. Az utána következő Háy-sírbolt növényi mintákkal díszített saroktornyaival már a szecesszió jegyében fogant (akárcsak a kékfestő és textilgyáros Goldberger Bertoldé). Szép mozaikokat láthatunk a Wellisch Alfréd által családtagjai részére tervezett mauzóleum belsejében. Wellisch másik kiemelkedő munkája az egyiptomi építészeti elemeket felmutató Hűvös-sírbolt. Fellner Sándor, és Heidelberg Sándor is tervezett saját családjának síremléket, előbbi a neogótikus stílus szép példája, utóbbi szőlőindás, kovácsoltvas kapuja a magyar iparművészet kiemelkedő alkotása, ma a Nemzeti Galériában található. Míves építészeti munka Kornfeld Zsigmond sírboltja is (Bank-, és tőzsdeelnök). Hasonlóan a Brüll-mauzóleumhoz, antik szentélyt formáz a cementgyáros Redlich-Ohrenstein család síremléke is (Alpár Ignác tervezte), a feketegránit építmény a temető legnagyobb szabású sírboltjainak egyike. A két világháború közötti irányzatok közül a sokat vitatott neobarokk is képviselteti magát (Glückstahl Gyula sírboltja, Tőry Emil és Pogány Móric tervezte). Az antik hatásokat mutató mauzóleumokat a másik Wellisch-síremlék zárja (Barát Béla és Novák Ede műve). Az Urbán - család íves, oszlopos síremléke után következik az art deco jegyében született Lichtenstein-sírbolt (Bentum János tervezte), és hasonló stílusban készült az ovális alaprajzú Weingruber-síremlék is. A Hűvös-sírbolthoz hasonlóan egyiptomi elemek díszítik a Halmos-síremléket is (Sárkány István alkotása), de ezt már sajnos benőtte a kúszónövényzet. Baumhorn Lipót, a nagy zsinagógaépítő műve a mór stílusú Újhegyi-sírbolt, míg gazdag mozaik-, és Zsolnay kerámiaburkolat díszíti a Grósz-mauzóleumot. A monumentális síremlékek sorát a fekete márvány Frischmann, a bronz sassal díszített oszlopos Schultz, a Fodor Gyula által tervezett Konrád-Polnay sírbolt, és Freund Béla családi mauzóleuma zárja.
A kevés szobrászati alkotás közül feltétlenül említésre méltó Bródy Sándor, Tull Ödön, Barna Izidor, és Szenes Béla síremléke. Ezek Forgács-Hann Erzsébet, Róna József, Sámuel Kornél (az I. világháború első művészáldozata, az uzsoki szorosnál esett el), és Medgyessy Ferenc művei. Varga Imre is tervezett két művet a temetőbe (a Kellér-testvérpáré, és Gózon Gyuláé. Kellér Andor sírján egy színházi páholy, Kellér Dezsőén egy függönyt fogó kéz jelenik meg).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
