Jaross-listák
2004. február 25. 19:41
<
A jegyzékek további sorsa
A rendőrkapitányságok 1944-es iratai a háborús pusztulás következtében egyáltalán nem állnak rendelkezésre. A háborús évekből csendőrségi iratok nem kerültek levéltárba, azokat vagy megsemmisítették, vagy a menekülő egységek magukkal vitték Nyugatra. Egyes csendőrségi példányok eredetiben a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Levéltárába kerültek. A csendőrség központi nyomozó parancsnokságának 1920-1944 között vezetett politikai nyilvántartó kartonjait a Vörös Hadsereg Budapest ostroma után a XII. ker. Böszörményi úti laktanyából a Szovjetunióba szállította. Ezek ma Moszkvában az Oroszországi Állami Katonai Levéltár őrizetében találhatók, ám a zsidóság ellen hozott kényszerintézkedésekkel összefüggésben semmiféle adatot nem tartalmaznak. Az 1944. évi helyi közigazgatási jegyzékek háborúban el nem pusztult része az 1950-es években tömeges iratselejtezések során semmisült meg. Ennek ellenére a megyei levéltárak községi irataiban több helyütt állnak rendelkezésre ma is a keresett jegyzékek.A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet Levéltára is őriz feltehetően másolatban olyan iratokat, amelyek eredetileg szintén a Zsidókérdéstkutató Magyar Intézet irattárából származtak. A washingtoni Holocaust Memorial Museum gyűjteményéből is ismerünk két névjegyzéket.
További összeírások 1944-ből
Iratbegyűjtések
A M. kir. Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya már 1945/46-ban - vélhetően a háborús bűnösök elleni eljárásokhoz - emelt ki deportálásokra vonatkozó iratokat a helyi rendőri szervek irattárából. Később az Államvédelmi Hatóság által végzett iratbegyűjtések az ún. koncepciós perekhez próbáltak anyagokat szolgáltatni. 1951-ben az ÁVH keretében egy "dokumentumbegyűjtő alosztályt" hoztak létre, amely a Munkásmozgalmi Intézet fedésében végezte munkáját. Feladatuk alapvetően a "kompromittáló" dokumentumok begyűjtése volt, és vélhetően nem volt céljuk a Holocausttal kapcsolatos iratok begyűjtése. Ezeket az iratokat 1953-ban átvitték az ÁVH-hoz, majd később a BM Nyilvántartó Központhoz kerültek, és 1990-re már csak elvétve maradt fenn néhány közülük.
Iratmegsemmisítések
Az ÁVH szervei 1956. október 30-án kaptak utasítást irataik megsemmisítésére, amit azonban időhiányában már csak korlátozottan tudtak végrehajtani. 1957 és 1962 között az ÁVH maradék irataiban további módszeres selejtezések zajlottak.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában lévő jegyzékek alapján megállapítható, hogy a BM Nyilvántartóban még 1989-ben is "zúzásra" (selejtezésre) kerültek olyan iratok, amelyek igen jelentős információkat tartalmazhattak a magyar Holocaust történetére. Egy keltezés nélküli jegyzék felsorolja "a magyarországi zsidóüldözéssel kapcsolatos megsemmisített, illetve átadott anyagokat".
Ez összességében megerősíti, hogy az 1980-as években még nagy méretekben semmisítettek meg a vészkorszakra vonatkozó forrásokat. Az okok feltárása azonban további alapos kutatást igényel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
