Nyolcvan éve halt meg Puccini

2004. november 29. 12:22

1858. december 22-én született Luccában. A luccai konzervatóriumban kezdte tanulmányait, majd orgonistaként lett híres. Később Milánóban Bazzini és Ponchielli tanítványa volt. Első operájával, a La Villi-vel részt vett egy versenyen. Díjat ugyan nem nyert, de a művet előadták. A siker arra késztette a Ricordi kiadót, hogy olyan szerződést kössön vele, amely lehetővé tette, hogy csak a komponálásnak éljen. Első komoly sikere a Prévost elbeszéléséből írt Manon Lescaut, ebben már megmutatkoznak a későbbi mesterművek legfontosabb stílusjegyei. Érett operái közül a Murger regényéből készült Bohémélet, és a Sardou drámájából írt Tosca a csúcspont. Az előbbi a XIX. század olasz operájának prototípusa, amely lírai-szentimentális jellegével alapvetően tér el Verdi heroikus hangvételétől, a Tosca pedig a verismo, az olasz színpadi, operai naturalizmus kevés jelentős alkotása közül való. A Pillangóasszony kétfelvonásos változata ugyan megbukott, az átdolgozás utáni háromrészes mű már maradandó sikert hozott.

A New Yorkban bemutatott Nyugat lánya, Debussy és R. Strauss hatásáról tanúskodik, Amerikában sikert aratott, de az olasz zenei életben erősen támadták. Az I. világháború idején alkotott Triptichonnak csak utolsó tagja, a Gianni Schicci vált repertoárdarabbá, ez az egyfelvonásos egy Dante-epizód nyomán készült. Utolsó, legnagyobb szabású operája, a Gozzi keleti meséje alapján írt Turandot, amelyet - gégerákja okozta halála miatt - vázlatai alapján F. Alfano fejezett be, ám így is a kor utolsó, világsikerű szerzőjévé avatta Puccinit. Átvette a korszak kompozíciótechnikai vívmányait, az egészhangú skálát, a bitonalitást, s ezeket dramaturgiailag mindig hatásosan alkalmazta a jellemábrázolás, atmoszférateremtés érdekében. A nőalakok ábrázolása, a szerelmi tematika, a színekben és árnyalatokban gazdag hangszerelés az olasz operaművészet igazi reprezentánsává tette a zeneköltőt.  1924. november 29-én halt meg Brüsszelben.

(MTI)