Megkezdődött az iszlám böjti hónapja, a ramadán

2004. október 14. 09:45

Az iszlámnak öt oszlopa van, ezek a kötelességek, amelyeket a hívőknek üdvözülésük érdekében mindenképpen be kell tartaniuk. Ilyen a hitvallás, az ima, a böjt, a zarándoklat és az alamizsna a szegények számára. A testet és lelket erősítő harmincnapos böjt a ramadán hónapra esik, mert a hagyomány szerint 610-ben ennek a hónapnak a 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. A buzgóbb mohamedánok ezen örvendetes esemény emlékére minden este 30 részben (adssa) ismét végigolvassák a szent írást. A mohamedán év (mivel a nomád arabok a Hold járásához alkalmazkodva számolták az időt) tizenkét 29, illetve 30 napos hónapból áll, a ramadán ezek közül a kilencedik. Az iszlám hit szerint ramadán idején a pokol kapui zárva, a démonok leláncolva vannak, így e hónap a sanyarú nélkülözések ellenére a béke és a szellemi megtisztulás hónapja.

A harmincnapos önmegtartóztatás gyakorlata hasonlóságot mutat a keresztények negyven napos böjtjével, bár a ramadán kialakulására vélhetőleg manicheus és zsidó szokások is hatást gyakoroltak. A próféta eredetileg a zsidók nagy ünnepét tette törvénnyé, és csak a remélt áttérések elmaradása után választotta a ramadán hónapot. Az igazhitűeknek ilyenkor napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a zenehallgatástól, a házasélettől és a test egyéb örömeitől, a különlegesen kegyes és elszánt hívők még a nyálukat sem nyelik le. Akadnak olyan iszlám országok, ahol a tilalom akár hajnali három órától este kilencig is érvényes lehet. Különösen megterhelő a ramadán időszaka, ha az a nyári hónapokra esik, amikor a meleg éghajlaton amúgy is elviselhetetlen a hőség és hosszabbak a nappalok. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, továbbá a gyenge egészségűek kapnak, nekik azonban adakozniuk kell a szegények javára. Nem böjtölhetnek a nők havi bajuk alatt és a betegek, nekik azonban később be kell pótolniuk a kihagyott napokat. Ugyanakkor a böjti előírások hagynak kibúvókat, például megváltható az önéheztetés szegény emberek étkeztetésével.

A böjt elsődleges célja, hogy a muszlimok az elmélkedésnek, az imának szenteljék magukat, alávessék magukat Allah akaratának, s növekedjék türelmük, akaraterejük, amellyel legyőzik a testi vágyakat. A mindenkire - rangra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül - érvényes szabály egyben a vallási közösség tagjainak egyenlőségét is hivatott kiemelni. A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző sabán hónap végén nagyhitű, megbízható embereket küldenek ki, akik hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a hónap végén is. Mára a dolog annyit változott, hogy a rádióban és a televízióban is felhívják a hívőket: ha valaki látja a Holdat, azonnal jelezze azt a vallási vezetőknek. Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán tehát napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. A nap leszálltakor - ezt hagyományosan egy ágyúlövés jelzi a citadellából - aztán megélénkül az élet: kezdetét veszi az iftár, a lakoma. A szent helyeket kivilágítják, a boltok kinyitnak, az élet az éjszakai órákban zajlik.

A hónap 26. és 27. napja közti éjszakára esik a sors vagy elrendelés éjszakája, a Lailat al-Qadr, amely a muszlimok számára az év legjobb és legnagyszerűbb éjszakája. Ezt az éjszakát a hívők imádkozásnak kötelesek szentelni. A böjt utolsó tíz napjában számos muzulmán vezető és hívő zarándokol el Mekkába. A böjt befejeződésekor háromnapos nagy ünnepet csapnak, a Kis Bajrámot, amely azt jelzi, hogy az élet visszatér a rendes kerékvágásba. Az emberek megajándékozzák egymást, sok helyen foglyokat engednek szabadon. A próféta szigorú parancsolatai főként a meleg égöv alatt élőket állítják nehéz próbatétel elé: az embereket igen megterheli a normálistól eltérő életvitel, ráadásul az éjnek idején hirtelen és mohón elfogyasztott étel és ital tovább gyengíti az amúgy is leromlott szervezetet. Nem csoda hát, ha ramadán alatt az iszlám országokban gyakorlatilag megáll az élet, az amúgy is közmondásosan nehézkes ügyintézés még tovább lassul, ezért az előrelátóbbak elhalasztják ügyeik intézését.

(Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)