Feldolgozzák a kelta temető leleteit Győr-Ménfőcsanakon
2004. január 15. 10:06
A győri Xantus János Múzeum szakemberei megkezdték a Ménfőcsanak határában feltárt kelta temető tárgyi emlékeinek feldolgozását. 2003 őszén ugyanis koporsós temetkezés nyomaira bukkantak az i.e. 3. századból.
<
A kelta férfiakat fegyverzettel temették el, a csontvázak mellett megtalálták a vaskardot, a pajzsot, a lándzsákat, de előkerültek birkanyíró ollók, kések és egyéb munkaeszközök is. A női sírok ruhatűket, bronz karkötőket, bokapereceket, pasztagyöngyöket rejtettek.
A sírokból nagyméretű kerámiaedények is felszínre kerültek. Közülük többnek a magassága a fél métert is meghaladja. A sírokba szánt cserépedényeket nem égették ki a kelták úgy, mint a használati tárgyaikat. A rossz kiégetés miatt mállékony anyagot a restaurátorok speciális anyaggal itatják most át, amely az agyagot megszilárdítja. A kelták korongolták kerámiáikat. Készítőik kedvelték a mai bormérőkhöz hasonló, úgynevezett lencseformát. Többféle korsó is egykori gazdája mellé került. Általában díszítetlenek, csupán elvétve jelenik meg a pontkörös bepecsételt díszítés.
Az ásatást a jövőben is folytatni szeretnék, mivel a ménfőcsanaki az ország egyedüli legnagyobb ilyen korú és egységében vizsgálható, modern régészeti eszközökkel feltárt temetője, ahol i.e. 2. századból való hamvasztásos sírokat is rejtett a föld.
A tárgyi emlékeket a téli hónapokban restaurálják, majd kiállításon mutatják be. A sírokról pedig teljes körű dokumentációt állítanak össze a régészek.
Az i.e. 4. századtól már jelentősebb a kelta népesség ezen a tájon és megérik a római hódítást is. A kelta falvak a római légiók ellátását szolgálták.
Egry Ildikó elmondta, még keresik azt a falut, amelynek lakói a ménfőcsanaki temetőben kerültek végső nyughelyükre.