Zsinagógából tornaterem: a ceglédi zsidók tragédiája
2004. október 12. 10:11 Végső István
Cegléd az Alföld kapuja, történelme során volt már Dózsa György parasztseregének központja, majd Kossuth városa, a második világháború után a földosztással elégedetlenek `Földet vissza nem adunk!` tiltakozó megmozdulásának bölcsője. Cegléd kevéssé ismert múltjához szervesen hozzátartozik a ceglédi hatóságok fokozott antiszemitizmusa a zsidóellenes törvénykezés idején, mely jóelőre biztosította, hogy a 670 fős hitközség egykori imaházából tornacsarnok váljék.
Nyílt utcán a legritkább eset, hogy nem zsidó zsidóval menjen végig
|
A XIX. század második felében a zsidók ceglédi népességen belüli aránya rohamosan nőtt, a századfordulón létszámuk meghaladta az ezer főt. Azonban a zsidók gazdasági és társadalmi emelkedése elleni uszítás az országban ekkor már közismert közírónak, Verhovay Gyulának lehetőséget jelentett arra, hogy országgyűlési képviselő választást megnyerje.
Az 1919-es ceglédi direktórium vezetői között több zsidó származású értelmiségi volt. A fehérterror nyílt antiszemitizmusa kegyetlenül elbánt velük. De a fehérterror Cegléden például azt is jelentette, hogy képviselőtestület a húszas évek elején egy időre kitiltották a zsidókat a strand területéről.
A településen igen erős tömegbázisra lelő magyar nemzetiszocialista csoportok utcai akcióikkal váltak ismertté. A városban uralkodó rossz hangulatról Erdei Ferenc szociográfus így írt: "Cegléd antiszemita. Csak németországi méretek alkalmasak annak a szigornak a felmérésére, amellyel itt a zsidóságot kezelik. (...) Nyílt utcán a legritkább eset, hogy nem zsidó zsidóval menjen végig. A városi képviselőtestületben állandó a kifakadás ellenük, s a házak falain a legváltozatosabb zsidó ellenes fölírások olvashatók nap-nap után. Van nyilaskeresztes párt is, de az antiszemitizmus nem ezek által szított düh: általánosabb annál."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
