Antiliberalizmussal vádolták a védegyleti mozgalmat
2006. október 5. 10:15
162 éve a magyar ipar támogatása érdekében alakult meg a Védegylet Pozsonyban.
<
Az ipartámogatás mellett érvelő Kossuth 1842-ben Statusgazdasági tájékozódás című cikkében kifejtette miként az "egyes embernek szüksége van az erősb elleni ótalomra, s csak ép ezáltal lesz szabaddá, ép úgy a gyöngébb - azaz nemzetgazdasági szempontból szólva - fejletlenebb nemzetnek is ótalomra van az erősb ellen szüksége, különben közöttük az úgynevezett kereskedési szabadság olly forma lesz, minő van a boros hordó s a pincér között, aki azt szabadon csapra üti."
A liberálisok nem fogadták teljes egyetértéssel a kossuthi értékelést, Széchenyi például az állam gazdaságbefolyásoló, társadalomszervező szerepét egész másként ítélte meg. A konzervatívok ellenpropagandát indítottak: az 1844-ben megszerveződő védegyleti mozgalmat antiliberalizmussal és gazdasági autarchiára törekvéssel vádolták.
A Védegylet megalapítását először megyei szinten - Tolnában - a Perczel fivérek kezdeményezték. A tagok arra kötelezték magukat, hogy 6 évig csak hazai fogyasztási cikkeket vásárolnak. A Védegylet 1844. október 6-ai pozsonyi alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni. Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató Kossuth Lajos lett.
A Védegylet a hazai ipart a belső fogyasztás, a tudatos vásárlás útján próbálta meg fejleszteni. A kezdeti lendület hamar alábbhagyott. 1846. augusztus 20-án Kossuth lemondott igazgatói tisztéről: a társaság ettől kezdve csak névleg működött.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
