Hogyan épülhettek a piramisok?
2003. november 19. 02:00
A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist
<
| A lépcsős piramis: korai próbálkozás |
A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem első nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az iagzán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dőlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedő építmény meglehetősen instabil. A falak dőlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felső harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.
Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekből álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felső részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettőnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.
| Vízben álló piramisok, lebegõ kövek |
| Sörös István geodéta, felfedezõ elõadása 2003. november 19. szerda 18.00, a Mûegyetem Informatika Épülete, Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2. Kozma László terem földszint (B 028) |
| Messzire ragyogtak csúcsaik... |
De hogyan építették, az máig rejtély. Ennek a régészeti rejtélynek nyomába eredt Sörös István geodéta, felfedezõ Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című könyvében, ahol az egyiptomi nagy piramisok építéstechnológiáját vizsgálja különös tekintettel a víz szerepére az ókori megalitikus építészetben.
A szerző előadására 2003. november 19-én, szerdán, 18.00 órától a Mûegyetem Informatika Épületében kerül sor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
