Orvosi műhiba végezhetett Napóleonnal
2004. július 23. 15:34
Bonaparte Napóleon halála egy új amerikai tanulmány szerint esetleg orvosai túlbuzgalmának lehetett a következménye.
Anne-Louis Girodet-Trioson (1767-1824) festménye |
A New Scientist brit tudományos folyóirat szombaton megjelenő száma az korabeli feljegyzéseken alapuló cikket közöl, amelyből az AFP ismertet előzetesen részleteket. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a császár éppenséggel orvosai túlbuzgalmának válhatott áldozatává a Szent Ilona szigetén töltött száműzetésben.
Steven Karch San Francisco-i törvényszéki orvosszakértő professzor szerint egyszerűen orvosi műhiba történt. Napóleon doktorai ugyanis úgynevezett farkasfecskendőkkel minden nap káliumsó-antimon keveréket, a korban divatos erős hánytatót juttattak betegük szervezetébe, hogy enyhítsenek gyomorfájdalmain. Ez a rendszeres kezelés sóhiányt idézett elő, ami viszont a szívműködés zavaraihoz vezetett. A császárnál súlyos szívkamrai ritmuszavar lépett fel - ezt az orvosok francia szakkifejezéssel "torsade de pointe"-nak nevezik -, ez pedig végül az agy vérellátásában okozhatott végzetes kihagyást.
A kegyelemdöfést a tanulmány szerint egy 600 milligramm higanyklorid alkalmazásával végrehajtott purgálás okozhatta - ez a rendes adag ötszöröse volt. Ez a test sótartalmának hirtelen zuhanását válthatta ki, aminek következtében két nappal később beállt a halál.
A trónfosztott és száműzött császár 1821. május 5-én halt meg, 51 éves korában.
(MTI Panoráma)