Ősi egyiptomi települést találtak

2004. július 2. 11:00

Egy egyiptomi régészcsoport a fáraói idők településeinek romjait fedezte fel az ősi Egyiptom keleti kapujától északra, a Sinai-félszigeten - adta hírül az egyiptomi kulturális miniszter. A feltárás három erődítményt tartalmaz Tharu térségében, és egy ősi várost a Nílus mára kiszáradt korabeli partvonalán.

Az építmények az ókori Egyiptom és Ázsia közti létfontosságú kereskedelmi és katonai útvonal, a Hórusz-út mentén találhatók. Zahi Hawass, a Múlt-koron rendszeresen idézett egyiptológus, az Egyiptomi Régészeti Főtanács vezetője ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a Hórusz-út minden korban erődítményekkel volt övezve. Az első erődök a Középbirodalom idején emelkedtek (i.e. 2000 k.), de az erőd-építkezések folytatódtak a görög és római korban is, mely i.e. 323-ban kezdődött Egyiptom Nagy Sándor általi meghódításával.

"Három erődítmény található itt egy helyen, és mindegyik a másik romjaiból épült fel. Ez megerősíti a hely stratégiai fontosságát. Különösen Tharu városa lehetett jelentős, mely a jelek szerint a Nílus völgyének keleti bejárata volt" - nyilatkozta Hawass.

A leletek között található egy hükszosz-korra datálható erőd, melyet az Egyiptomot a i.e. 17. században meghódító nép épített és felügyelt. A régészek szerint az erőd akkor pusztulhatott el, amikor a hükszoszokat a i.e. 16. században Kamósze és Jahmesz fáraók kiűzték Egyiptomból (innentől datálják az Újbirodalom korát). I. Széthi, Egyiptom legnagyobb harcos fáraóinak egyike (i.e. 1318/04-1292/79) komoly hódításokba kezdett a Hórusz-út mentén. Az ő cselekedeteit a Karnaki templomkomplexum vésetei örökítik meg Luxorban.

A leletek között található még egy megerősített város déli falrészlete is, mely az i.e. 16-14. század között állhatott. A komoly leletek közé tartozik még egy erőd, melyet a hükszosz időszaktól a perzsa időkig használhattak.