Evolúció – Kipusztulás!
2002. november 4. 03:37
Az evolúció drámai folyamatában a fajok jönnek és mennek: élnek, versengenek, majd kihalnak. A kihalás egy faj végét jelenti. Minden fajnak van születési ideje, majd él egy darabig, végül kihal. A Földön valaha élt fajoknak mára 95-99%-a kihalt. Vajon mi vihet végbe ekkora pusztítást? Mi fordíthatja véget nem érő éjszakába a nappalt? A legújabb bizonyítékok szerint egy üstökös, vagy több tényező együttes hatása.
november 10-én, este 10-kor
Játsszon velünk és nyerjen
National Geographic ajándékokat!
|
| November 10-én, este 10-kor |
A fajok átlagosan négymillió évnyi létezés után halnak ki, ez persze lehet több és kevesebb is, de előbb-utóbb mindenképp bekövetkezik: ez a dolgok rendje. A körülmények változnak: új ragadozó tűnik fel, megváltozik az éghajlat; vagy hirtelen kialakul egy hegységrendszer. Egyes fajok képtelenek fennmaradni, ezek kihalnak. Az alkalmazkodásra, illetve versengésre képtelen fajok kihalása új életformáknak ad lehetőséget az élet végtelen körforgásában. Az evolúció és a kipusztulás tehát egyensúlyban van, de mi történik, ha egy bolygó-méretű katasztrófa tömeges kipusztulást idéz elő a fajok körében?
Az elmúlt 500 millió év során öt tömeges kipusztulás történt, eltörölve az adott időszakokban élő fajok többségét. Földünk geológiája és kövületei megdöbbentő történeteket mesélnek a múltról. 250 millió évvel ezelőtt ért véget a Perm nevű földtörténeti korszak. Peter Ward ennek a kornak a szikláiban találja meg az első nyomokat. A Fokvárosi Dél Afrikai Múzeumban számos, az elveszett Permi világból származó faj fosszíliáit őrzik.
- Az egyik barázdában sétáltam, amikor észrevettem a földből kiálló csontvéget. Bár elsőre nem tűnt túl izgalmasnak, elkezdtem kiásni és lassan egy koponya hátulja tárult a szemem elé. Aztán megpillantottam a szép, fazettás agyarat is és akkor már tudtam, hogy az egész koponya sértetlen.
Két és fél – három óra múlva kiderült, hogy egy teljesen ép lisztroszauruszra bukkant. A lisztroszaurusz a Perm legismertebb növényevője volt. A síkságokat akkoriban a 3 méteresre is megnövő vérszomjas ragadozók, a gorgonopsziák uralták. Aztán a Permnek hirtelen vége szakadt. A földtani rétegek a következő kor, a Triász kezdetén világméretű katasztrófáról tanúskodnak. A Triász rétegeinek legalján nincsenek kövületek. De nem csak a kövületek hiányoznak, hanem a járatok, a lábnyomok, tehát az állati tevékenység nyomai is. A sziklarétegek csak az állatok teljes hiányában alakulhattak ki így, tehát a tömeges kipusztulást okozó katasztrófa még a kistermetű állatokat is eltörölte a föld színéről. Minden odaveszett.
Vajon mi vihet végbe ekkora pusztítást? Mi fordíthatja véget nem érő éjszakába a nappalt? A legújabb bizonyítékok szerint egy üstökös, vagy több tényező együttes hatása. A tenger szintje lesüllyedt és a Föld hőmérséklete drasztikusan megemelkedett. Vulkánok törtek ki több millió köbkilométernyi lávát köpve az ég felé. A széndioxid mennyiségének emelkedésével megváltozott a légkör is. A világ ökoszisztémái elpusztultak. Majd bekövetkezett az evolúció lehető legsúlyosabb fordulata, a tömeges kipusztulás.
A Triászban a dinoszauruszok kerültek ki győztesen. Mintegy 20 millió évig tartott, mire a dinoszauruszok az evolúció során olyanná alakultak, amilyennek ma ismerjük őket. A dinoszauruszok egyre nagyobbak lettek. Sokféle formájuk alakult ki: voltak páncélba bújtatottak, ragadozók, madárszerűek. Ők uralták az ősi tájat. Az emlősök csak az árnyékban mozogtak. Kicsik voltak és sok szempontból a patkányra, vagy a cickányra hasonlítottak, nem keltettek feltűnést.
Az emlősök azonban másodrendű polgárok maradtak a dinoszauruszok uralta világban, ám 65 millió éve újra valami felfoghatatlan történt. Feltehetően egy Himalája méretű aszteroida csapódott a Földbe 40 ezer kilométer per órás sebességgel. Az emlősök már megtanulták, hogyan kerüljék el az ősgyíkokat, egy meteor azonban egészen más. A becsapódás megváltoztatta a földi életet. Csak a kisemlősök maradtak életben a haláltól és pusztítástól terhes tájon. A legutóbbi tömeges kipusztulás óta épülő kártyavár ismét összeomlott, ezúttal azonban a dinoszauruszok estek a legnagyobbat: nem volt hova elrejtőzniük, nem tudták megóvni tojásaikat és nem volt mit enniük, így lassan kihaltak, míg az emlősök életben maradtak.
Válaszolj az alábbi két kérdésre és nyerj National Geographic ajándéktárgyakat!
Melyik dinoszauruszfaj létezése bizonyítja azt a tényt, hogy a madarak a hüllőktől származnak?
a) Archeopteryx
b) Pterodactylus
c) Rhamphorhynchus
Mely mai állat elődje volt az Eohippus?
d) zebra
e) ló
f) víziló
A megfejtést az [email protected] címre várjuk. A tárgy/subject rovatba írd bele: NGC.
szerkesztőségét!
