12 ezer éves barlangrajz Angliában
2003. június 18. 12:08
12 ezer éves barlangrajzra bukkantak Angliában. Az őskori alkotás egy nagytestű patás állatot és két madarat örökített meg. Ez az első ilyen jellegű lelet, amire Angliában bukkantak. Ehhez hasonló régészeti felfedezés Európában eddig csak Franciaországban és Spanyolországban volt.
<
| az ismeretlen patás |
Az idő alaposan elbánt a kissé primitív műalkotással, de azért így is ki lehet venni, hogy az erősen károsodott rajz két madarat és egy nagytestű patást ábrázol. Az egyik madár gólya vagy hattyú lehetett, a másik pedig egy ragadozó madár. A patás állattal kapcsolatban úgy nyilatkoztak a kutatók, hogy ha élethű a rajz - márpedig miért ne lenne az -, akkor ez az állat nagy valószínűség szerint nem élt a szigetországban, tehát akik azt megörökítették a falon, "bevándorlók" voltak.
| Az őskor Sixtusi kápolnája |
| Spanyolország északi részén, a Vizcayai-öböl partján bújik meg az őskori világ legszebb alkotása. Az 1870-es évek elején a műkedvelő régész, Sautuola a barlang előcsarnokában folytatott ásatásokat. Kislánya azonban unatkozott, így felfedezőútra indult a barlang belseje felé. Hamarosan toros, toros! (bikák, bikák!) kiáltással futott vissza, és kezdte maga után vonszolni a szűk folyosóba meglepett apját. Sautoula négykézláb mászott az alacsony mennyezetű folyosón lánya után, melynek végén a mennyezetet élénk színekben pompázó bölények, lovak, vaddisznók, szarvasok csodálatos festményei borították. A kor tudósai hamisítványnak mondták a barlangrajzokat, de az idő Sautoulát igazolta, és bebizonyosodott, hogy valóban őskori leletről van szó. |
| így fest valójában a lelet |
A brit szigeteken valószínűleg azért nem maradhatott fenn eddig egyetlen paleolitikum kori barlangrajz sem, mert a kontinenshez képest itt a nyirkos időjárás gyorsan korrodálja a festményeket. Ezen a területen egyébként folytak már ásatások a 19. században, csakhogy akkor nem vették észre a rajzokat - csupán egy 12 ezer éves csonttűre bukkantak a régészek. Később pedig már egyre jobban rongálódott a karcolat, mivel az 1940-es években néhány kiránduló graffitiben örökítette meg ottjártát.
A legismertebb magyarországi barlanglakó a vértesszőlősi Samu. A Pécsi Márton, majd Vértes László által feltárt lelőhelyen egy 350 ezer éves előember csontjaira, valamint lábnyomára és eszközeire bukkantak. Mivel azonban Samu átmenet volt a fölegyenesedő és a már értelmes ember között, ő nem hagyott ránk semmilyen barlangrajzot. Ennek ellenére a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus fellelése fontos adatokkal szolgált az emberiség történetének kutatásában.
| az altamirai alkotás |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
