Egy ország - két történelem
2003. március 31. 09:55
Konzervatív gondolkodású ausztrál történészek, megpróbálják újraírni `fehér Ausztrália` sötét múltját, miszerint a betelepülő angolszászok soha nem követtek el mészárlásokat az őslakosok ellen. Mivel az ország történelmi múltjának újraértelmezése parázs vitát szült a kontinensnyi méretű országban, Ausztrália két táborra szakadt.
<
aboriginal |
A konzervatívok egyik vezéregyénisége, Keith Windschuttle szerint – akinek nemrég megjelent könyve heves vitákat váltott ki Ausztrália szerte – a krónikákban megjelenő 19. és a 20. századi mészárlások, amelyekben közel húszezer bennszülött vesztette életét, csak kitalációk. Windschuttle véleménye az, hogy ezen korszak szakértői - Lyndall Ryan és Henry Reynolds professzorok - politikai megfontolásból, kitalációk és szándékosan félreértelmezett források felhasználásával megpróbálják népirtásként beállítani a derék fehér telepesek földfoglaló akcióit. Windschuttle ugyan nem tagadja, hogy a betelepülők követtek el erőszakos cselekményeket a bennszülöttekkel szemben, de nézetei szerint ezek még a legártalmatlanabb atrocitások voltak a brit gyarmati vállalkozások történetében.
Windschuttle elmélete szerint a hírhedt tasmániai népirtást nem a betelepülő fehérek számlájára kell írni. Úgy véli, hogy a bennszülöttek halálát az egymás ellen vívott törzsi háborúk, és a telepesek által a földrészre behurcolt betegségek okozták.
A konzervatív oldal az átgyúrt, újraformázott történelemkönyvek mellett a Canberrában található Nemzeti Múzeum ellen is támadásba indult.
Windschuttle éles kritikával illette Ausztrália egyik legsűrűbben látogatott múzeumát, mondván, hogy az túl nagy hangsúlyt fektet a bennszülött kultúra bemutatására, ahelyett, hogy azon fehér telepesek diadalát hirdetné, akik lerakták a mai modern Ausztrália alapjait. Többen azt is nehezményezik, hogy az épület már külső megjelenésében is szinte sugallja a genocídium tényét, mivel nagyon hasonlít a Daniel Liebeskind tervei alapján épült berlini Holokauszt Múzeumra.
Az intézet igazgatója Dawn Casey visszautasítja a vádakat. Szerinte a múzeumban minden olyan kiállításnak létjogosultsága van, amely bemutatja az Ausztráliában létező, vagy létezett kultúrákat. Casey hozzátette, hogy az általa vezetett intézet árnyaltan, több szemszögből igyekszik a látogatók elé tárni az ország múltját.
A sors iróniája, hogy a múzeum állandó kiállítása, amelyre a jobboldali politikusok és gondolkodók az össztüzüket zúdítják, éppen egy konzervatív nézeteiről híres történész, Geoffrey Blainey keze munkáját dícséri.
Blainey alkotta meg ugyanis az ún. „ fekete karszalagos történelem” fogalmát, amely igen részletesen foglalkozik az Ausztráliában megjelent fehér telepesek bennszülöttekkel szembeni könyörtelen és brutális bánásmódjával.