Keresztes hadjáratokkal foglalták volna el Grönlandot
2009. szeptember 9. 10:55
A 15-16. században a skandináv államok szerettek volna visszatérni a zöld szigetre - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, amely a sziget meghódítását elfeledett keresztes hadjáratok sorozataként mutatja be.
A Dél-Dániai Egyetem kutatója, Janus Moller Jensen a "The Forgotten Crusades: Greenland and the Crusades, 1400-1523" című cikkében bemutatja, hogy Grönland első telepesei 986-ban izlandi és norvégiai hajósok voltak, ám a 15. században a helyiek és Európa között megszakadt a kapcsolat. Ennek lehetséges okait egy korábbi cikkünkben mi is találgattuk: eszerint a klimatikus viszonyok megváltozása tette lehetetlenné az életet, és az ott élők szinte elmenekültek a korábban jól lakható területről.
A mostani cikk felidézi: a Norvégia, Svédország és Dánia alkotta Kalmari unió többször próbált expedíciót küldeni a területre, amelyet saját koronájuk szerves részeként tartottak nyilván. A krónikák és más források szerint ezek az expedíciók sikertelenek voltak: a felfedezők komoly harcba bocsátkoztak a helyi „karéliaiakkal, vagy pigmeusokkal”, akik Jensen szerint valószínűleg az eszkimók lehettek. A kutató szerint ezek a kísérletek olyanok voltak, mintha az északi országok keresztes hadjáratot folytattak volna a szigetért.
A Kalmari unió minden lehetőséget megragadott, így a portugálokkal is szövetségre léptek, és a 15. században közös expedíciót indítottak a szigetre, amely azonban a hódítás mellett északnyugati utat is keresett volna India felé. Ha pedig ez igaz lehetett, az akció még Weston és Cabot utazásait is jóval megtelőzte, sőt ehhez képest Kolumbusz is csak egy elkésett kalandor lehetett.
Biztosat azonban nem tudunk: az expedíciók sorsával kapcsolatban semmilyen információnk sincs.
Az ezzel kapcsolatos cikk a Society for the Study of the Crusades and the Latin East című szaklapban jelent meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
