Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

A valódi régészek nem ostorral dolgoznak

2008. május 15. 11:00

Bár Indiana Jones az osztályteremben a kutatásról és tudományról prédikál, a terepen egész más módszerekkel, sírrablóként és fosztogatóként teszi tönkre a lelőhelyeket.

<

Indiana Jones negyedik alkalommal hódítja meg a filmvásznakat: május 22-étől a magyar mozikban is látható lesz a kincsvadász legújabb, Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című kalandja, amelyben a felfedező minden bizonnyal újra ősi épületek és kincset érő leletek tucatjait pusztítja majd el. Harrison Ford negyedszer bújt Indiana Jones bőrébe, a filmet Steven Spielberg rendezte George Lucas közreműködésével.

Régész munka közben

Indy alakja a 27 éve tartó sikersorozatban azonban egyszerre volt áldás és átok a régészet világának, hiszen bár felkeltette az érdeklődést a korábban unalmas akadémikusok szórakozásának tartott szakma iránt, komoly munkát adott az általa alkalmazott módszerek megcáfolására is.

Az 1989-es Indiana Jones és az utolsó keresztes hadjáratban például a főszereplő a film elején még arról beszélt a diákoknak, hogy a régészet 70 százaléka a könyvtárakban zajlik, majd arra biztatta őket, hogy felejtsék el álmaikat az elveszett városokkal és az egzotikus utazásokkal kapcsolatban; nem sokkal később azonban bőrkabátba bújva kriptákat omlaszt össze, és mellesleg legyőzi a náci hadsereget is.

A valódi terepmunka viszont nem erről szól - figyelmeztetnek a szakértők, mert szerintük a filmekben hanyag könnyedséggel félredobott tárgyakat és csontokat a valóságban igen gondosan kezelik és elemzik, akár heteken keresztül. A régészek persze tisztában vannak vele, hogy a mozisikerek történetei csupán a fantázia szüleményei, ám Indy magatartása sokak szerint veszélyes lehet, mert téves képet alakíthat ki az emberekben az archeológia morális részéről.

Bryant Wood, a Bibliai Kutatások Társasága vezetője szerint "a filmek részben igazak, mert tényleg sokszor utazunk egzotikus tájakra, ott azonban a régészek általában több évig, vagy évtizedig dolgoznak egy helyszínen, és a legtöbb idő a leletek katalogizálásával és elemzésével telik". A valódi régészek munkája így nem igazán moziképes - állítja Mark Rose, az Amerikai Régészeti Intézet munkatársa, aki szerint "Indy figurája messze áll egy valódi kutatótól".

A New York-i Egyetem kutatója, Paul Zimansky szerint a filmek igazi jelentősége abban rejlik, hogy felkeltik az érdeklődést a szakma iránt, ám egyben tévképzeteket alakítanak ki azzal kapcsolatban. Szerinte a 90-es években nagyon sok olyan diákja volt, akik Indiana Jones hatására lettek régészek, bár tudták, hogy a szakma a tudományról, és nem a kincsvadászatról szól.

A megszólaltatott szakemberek abban mindenesetre egyetértenek, hogy a filmekben a leginkább az az érdekes, hogy a normális ásatásokat egytől-egyig a nácik irányítják és szervezik, amit aztán az amerikaiak rombolnak le. Így vannak olyanok is, akik a filmeket már úgy tanítják, hogy "azok a legjobb példái annak, hogy mit nem tehetnek meg a régészek az ásatások során".

A régészek abban is egyetértenek, hogy az Indy Jones-, a Múmia- és a Lara Croft-sorozatok kiválóak az érdeklődés felkeltésében, ám minden alkalommal a sírrablást, rombolást és fosztogatást jelölik meg követendő példaként. Ez pedig azért is veszélyes lehet, mert globálisan jelenleg ez a tendencia fenyegeti a leginkább a kulturális örökséget. A filmek élvezete mellett így nem ártana a felnövekvő generációkban azt is tudatosítani, hogy nem feltételen pozitív, ha valaki betör egy sírba, vagy kifoszt egy lelőhelyet, és hazaviszi az ott talált dolgokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A valódi régészek nem ostorral dolgoznak

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra