Hasfelmetsző ügye lezárul?
2002. augusztus 16. 12:58
Hasfelmetsző Jacket sose kapták el. Alakjára nemcsak úgy emlékszünk, mint egy közönséges sorozatgyilkosra. Igazi rémfigura lett, akit a horrorirodalom ugyanúgy jegyez, mint a történettudomány. Hogy a rejtélyes gyilkos ki is lehetett valójában - királyi unoka, borbély, doktor, esetleg művész -, azt a mai napig csak találgatják.
<
| Jack the Ripper |
A tavalyi Jonny Depp és Heather Graham főszereplésével készült From the Hell (A pokolból) című alkotás nyomában pedig további filmes feldolgozásokban próbálják majd felderíteni a rejtélyes brutális gyilkosságokat.
Patricia Cornwell, a világ egyik legismertebb krimiszerzője most megjelenő könyve után azonnal a BBC-nek készít majd dokumentumfilmet, s mindkét alkotásban egy Walter Sickert nevű, korában világhírű, de szexuálisan aberrált művésszel azonosítja a gyilkost.
Egy 2001-ben megjelent könyv szerint viszont a hasfelmetsző borzalmas sorozatgyilkosságának tényleges indítéka az okkultista szadisztikus sátánimádatban rejlett. Ivor Edwards, a "Hasfelmetsző Jack feketemágiás rituáléi" című alkotás szerzője szerint ugyanis Robert Donston Stephenson, másnéven Roslyn D'Onston sebész a gyilkos: "Vannak részletek melyeket még soha nem vizsgáltak meg ennél alaposabban." - állítja az elmúlt kilenc évét a témának szentelő Edwards. Az egyik eset, melyet a korabeli rendőrség nem derített fel, ténylegesen okkultista rituális gyilkosság volt, melyben a hasfelmetsző bizonyos szerveket el is távolított a prostituált áldozat testéből.
Edwards egyik kiindulópontja az a tény, hogy a hasfelmetsző előre eltervezett módon és helyszíneken gyilkolt. Kutatása során Edwards arra megdöbbentő következtetésre jutott, hogy az áldozatokat fejjel következetesen észak, kelet , dél és nyugat irányába fordították, ráadásul a gyilkos úgy választotta ki a helyszíneket, hogy a londoni Whitechapel térképén keresztet alkossanak.
Idáig eljutva még egy vizsgálatot elvégzett, amit senki korábban nem tett meg: kiszámolta az áldozatok közötti pontos távolságokat és azt találta, hogy bizonyos gyilkossági helyszíneket térképre fektetve a tetthelyek két egyenlő szárú háromszöget képeznek. Márpedig a két háromszög szimbólum az okkultista tanok szerint tipikusan sátánimádó jelkép. Egy másik elrendezés szerint viszont éppen kereszt alakot mutatott a térképre vitt helyszínek mintázata.
A sötét londoni nyomornegyed utcalányai közül a 45 éves Mary Ann "Polly" Nichols volt az első az áldozatok sorában 1888 augusztus 31-én. Edwards az utolsó, számszerint ötödik áldozat, a 25 éves Marie Jeanette Kelly meggyilkolását tanulmányozva vette észre, hogy az összes prostituált egy 500 yardos körön belül helyezkedik el. Az összes áldozatot összekötve a tetthelyekből egy Vesica Piscis (kettős kör), a korakeresztény szimbólum rajzolódik ki.
A gyilkosság ilyen elrendezése viszont Edwards véleménye szerint egyértelművé teszi a gyilkos sátánimádó indítékát. Mindezt valószínűsíti, hogy az áldozatokból kivágott testrészek - a szív, a vesék, a genitáliák, és a méh - egyértelműen a feketemágiában használatosak. További érv lehet a gyilkos személyének beazonosításakor, hogy éppen ezek az eljárások voltak a legközkedveltebbek a korabeli nyugat afrikai partok törzseinél, ahol az Edwards által gyanusított Jack annak idején éppen azért járt, hogy az okkultista tudományokban képezze magát. Mindezt olyan komolyan gondolta, hogy még publikált is a témában.
Stephenson okkultista katonaorvos volt, aki a gyilkosságok idejében ráadásul pont az East Enden lakott. Mitöbb kétszer még le is tartóztatták, de bizonyítékok hiányában felmentették. Edwards koncepciója szerint Stephenson egy kivételesen iskolázott, intelligens ember volt, aki a fekete mágia megszállottjává vált és már afrikai utazásai során is legalább két embert eltett láb alól. Gazdag családba született, de a mivel anyja szolgálólányával lelépett otthonról, a család kitagadta. Miután a rendőrség elutasította a felvételét Stephenson okkult tudományokról publikált Tautriadelta néven.
Felesége 1887-ben eltűnt, de gyanús, hogy Stephenson brightoni lakásának közelében a folyóban még abban az évben megtalált hulla az övé. Felesége halála után Stephenson prostituáltak társaságában élte le életét. 1888 július 26-án Londonba kötözött és be is jelentkezett a whitechapeli kórhár magánbetegeként neuraszténiával (depressziós kedélyállapot), melyre orvosai pihenést, friss levelgőt és könnyű étrendet írtak neki elő.
Akkor miért költözött mégis a legkeresettebb tengerparti üdülővárosból a szennyezett whitechapeli nyomornegyedbe? - teszi fel a kérdést Edwards. Véleménye szerint éppen azért, hogy olyan helyen lehessen, ahol a redőrség a legkevésbé keresi. Edwards szerint Stephenson egy hónapig is készült a gyilkosságokra olyan alapossággal, hogy a rendőrség képtelen volt nyomára akadni. Annak ellenére, hogy ismerősei közül négyen is azt vallották, hogy szerepe volt a sorozatgyilkosságban.
1904-ben Stephenson kiadott egy könyvet, The Patristic Gospels címmel, melyben megint csak a fekete mágia világáról értekzett. Ezután viszont végképp nyoma veszett, haláláról sem került elő semmilyen adat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
