Műholdakkal barátkoznak a magyar régészek
2008. április 9. 08:00
A műholdas régészet napjainkban még gyerekcipőben jár, ám a távérzékelés e módszerének beláthatatlanok a lehetőségei az archeológiai kutatásokban.
<
"Egy bizonyos színképtartományban fényképezve az űrből a Föld felszínét, a felület megjelenése más és más lesz, amennyiben a talaj egy régészeti lelőhelyet: egy elpusztult épület maradványait, esetleg egy gödröt rejt a talaj. A műholdas felvétel során a speciális kamerák, amelyek meghatározott színképsávokban 'látnak', a felület minőségéről, anyagi szerkezetéről is szolgáltatnak információt" - magyarázta Sánta Gábor.
A módszer további előnyeihez tartozik, hogy a műholdas távérzékelés lehetővé teszi a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak külső behatás nélkül vizsgálatát, kiiktatva ezzel a kutatások során a rongálódás, megsemmisülés veszélyét. Bár a világ más országaiban is kezdeti stádiumban vannak ezek a kutatások, a műholdas távérzékelés módszerét már több helyen alkalmazták sikerrel. Így Franciaországban műholdas régészet segítségével római kori villákat tártak fel a segítségével, Közép-Amerikában pedig maja városok szerkezetét térképezték fel.
A kutató példaként említette Egyiptomot, ahol a Nílus deltájában egy olyan lelőhelyet sikerült felfedezni a műholdas technológiával, amelyet az áradások miatt már olyannyira elfedett az iszap, hogy klasszikus régészeti módszerekkel nem igazán deríthettek volna fel. Mint Sánta Gábor elmondta, a módszer drágasága ellenére már Magyarországon is sikerrel alkalmazták a műholdas távérzékelés módszerét. "Dél-Alföldön folyik egy program, ahol az M43-as autópálya építését megelőzően a nyomvonalat vizsgálták ezzel a módszerrel és több régészeti lelőhelyre bukkantak" - hangsúlyozta Sánta Gábor.
(Múlt-kor/MTI))
Támogasd a 
szerkesztőségét!
