Veszélyben az utak királynője
2008. április 8. 17:00
Az utak királynője menti nemzeti parkot mára illegális építkezések, vandalizmus és egykori emlékeinek ellopása sodorta veszélybe.
<
A Via Appiát - amely az ókori Római Birodalom egyik legfontosabb útja volt - az i.e. 312-ben censorrá választott Appius Claudius Caecus kezdte el építeni, hogy megoldja a dél felé haladó hadseregek utánpótlását. A Forum Romanumról induló Via Appia maradványai ma is láthatók. Az ókori időkben a rómaiak halottaikat a város szélén temették el, így a Via Appia mentén is igen sok egykori síremlék található. A terület az 1960-as években élte reneszánszát, míg mára a térség a jómódúak kedvelt lakóhelyévé vált.
Az út mentén a napóleoni időktől szerettek volna egy nagyszabású közparkot létrehozni, ám csak 1965-ben különítettek el több ezer hektárnyi területet erre a célra. 1988-ban hozták létre az Appia Antica Regionális Parkot, ezáltal Róma délkeleti részén egy krokodil-alakú zöldövezeti térséget alakítottak ki. Ez gyakorlatilag egy szigorú szabályokkal, természetes állapotában megóvni kívánt park létrehozását jelentette, amelybe elvben beletartozott az ott található műemlékek védelme is.
A valóság azonban ennél egy kicsit összetettebb: a terület ugyanis igen nagy, és nem könnyű annak ellenőrzése. A régészek szerint ott szinte minden nap megrongálnak valamit, és a védelmet az is nehezíti, hogy bár a jogszabályok megszülettek, a terület 90 százaléka még ma is magánkézben van. Az örökségvédők helyzetét az sem könnyíti, hogy a kormányok több illegális építkezést is jóváhagytak a területen. A kritikusok szerint ezen beruházások utólagos jóváhagyása is komoly károkat okozottt: azzal ugyanis a hasonló tetteket bátorítják.
A regionális park igazgatója, Róma városának egykori főrégésze, Adriano La Regina szerint az a legnagyobb probléma, hogy a mai napig nincs pontosan meghatározva, hogy kinek a kezében van a terület igazgatása. Ezért sokszor az adott ügyekben a régiós, a városi és az országos hivatalok egyszerre döntenek. Szerinte a helyzetet azzal rendezhetnék, hogy eldöntsék: kinek mihez van joga a Via Appia mentén.
Ha a régészek kezében lenne a döntés, akkor a terület örökségvédelmi státuszát szinte azonnal magasra emelnék, és ott minden emlék a szigorúan védett kategóriába kerülne. Az elmúlt években az archeológusok sikerrel lobbiztak a kulturális minisztériumnál: a területen felszabaduló telkek így állami tulajdonba kerültek. 2002-ben Capo di Bove vidéki villája is így került vissza az állam kezébe, és az ott folytatott feltárások során egy 54 szobás termálfürdőt sikerült feltárni.
A minisztérium felügyeli emellett Santa Maria Nova templomának restaurálását is, amely az i.sz. 2. században emelt Quintilisek villája mellett található, alig nyolc kilométerre az Örök Város közepétől. A terület feltárása és konzerválása nemrég pénzhiány miatt abbamaradt: a Via Appia menti emlékek védelmére ugyanis évente csupán egymillió euró áll rendelkezésre.
A helyiek ezért az állami védelem megszigorítása mellett az idegenforgalmi beruházásokban, és a területfejlesztés örökségvédelemmel összekapcsolt folytatásában bíznak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
