Digitális megőrzésről tanácskoztak a régészek
2008. április 7. 08:00
A régészeti emlékek felderítésében újabb és újabb módszerek jelennek meg, mégpedig olyanok, amelyek nem roncsolják a lelőhelyeket - mondta el Jerem Erzsébet egyetemi docens.
<
Különösen érdekesnek nevezte azt a szekciót, amely a háromdimenziós modellezéssel foglalkozott, és azt vizsgálta, hogy milyen bizonytalansági tényezők befolyásolják e modellek létrehozását. Ezzel kapcsolatban Jerem Erzsébet a digitális adatmegőrzés problémájára hívta fel a figyelmet, arra, hogy miként maradhat fenn az összegyűjtött információ.
"Egy nagy római villa háromdimenziós modelljéhez iszonyatos nagyságrendű adathalmazra van szükség, amelyet aztán hosszú órákon keresztül különböző programok segítségével dolgozza fel a számítógép. Az a kérdés, hogy milyen adathordozók őrzik majd meg ezeket a modelleket" - magyarázta Jerem Erzsébet. Ismertetése szerint külön előadás foglalkozott azzal, hogy hogyan lehet a digitális archívumok anyagát elektronikus publikációvá konvertálni.
"A gond mind a mai napig az, hogy a papíron megjelent publikációk sokkal időt állóbbak, mint az elektronikus, úgynevezett metaadatok" - mondta. A konferencián volt földrajzi információs szekció, s foglalkoztak a résztvevők távérzékeléssel, a Google Earth-technikával, azaz a régészeti lelőhelyek felderítésének új módszereivel. "Újabb és újabb módszerek kapcsolódnak be, mégpedig olyanok, amelyek nem roncsolják a lelőhelyeket" - emelte ki Jerem Erzsébet.
Tájékoztatása szerint nagyon sok előadás szólt a számítógépes régészet egyéb alkalmazásáról, így az iskolai oktatásban, a virtuális turizmusban, vagy akár a komputeres játékokban való térnyeréséről. "A számítógépes játékoknál már gondolnak arra, hogy ne csak akciók legyenek, hanem a gyerekek hasznos dolgokat is tanuljanak, hogy ily módon is el lehessen érni a fiatalokat" - mutatott rá Jerem Erzsébet.
Jövőre az Egyesült Államokban, Williamsburgban lesz a következő CAA-konferencia, amelynek Interaktívvá tenni a történelmet lesz a témája - ismertette Jerem Erzsébet, hozzátéve, hogy vannak már jelentkezők a 2010-es tanácskozásra is, amelyre legnagyobb eséllyel Norvégia és Ciprus pályázhat.
A budapesti konferencia a CAA (Számítógépes alkalmazások és kvantitatív módszerek a régészetben) elnevezésű nemzetközi szervezethez fűződik. A CAA 1973-ban alakult régészek, örökségvédelmi szakemberek, muzeológusok, matematikusok és informatikusok összefogásával azzal a céllal, hogy elősegítse a különböző tudományágak képviselői közötti párbeszédet, s ezáltal a legújabb kutatási módszerek meghonosítását az archeológiában.
A budapesti tanácskozás szervezői között szerepel az MTA Régészeti Intézete, az ELTE Régészettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Közép-Európai Egyetem (CEU), az Archaeolingua Alapítvány és a Research Institute for Visualisation, Architecture and Archaeology (RIVAA).
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
