Kivételezett zsidók kerülhettek Adolf Eichmann listájára
2008. április 2. 12:00
Kik és miért voltak kiváltságosok?
1943 közepén már mindenki csak arra várt, hogy bezárják a kórházat. Az alkalmazottaknak azt mondták, hogy az épületet egy másik orvosi projekt céljaira adják át. Az új tulajdonosok azonban soha nem érkeztek meg. Mint később kiderült, Eichmann 1V. B4 ügyosztálya akadályozta meg az adásvételt. A zsidó kórház a helyén maradt. Eichmann azzal érvelt, hogy `szükség van rá a zsidók számára`. De hogyan lehetséges ez? A deportálások javában folytak, csak 1942-ben 2,7 millió zsidót öltek meg. Az utolsó berlini zsidók az elszállításra vártak. Hogyan maradhattak itt zsidók 1943 után, ebben a kórházban, amely most már inkább börtönként működött?
A kórházi gettó lakóinak jelentős hányada a nem zsidók `kiváltságos` házastársai közül került ki. Bár hivatalos parancs nem volt, mégis többeket elfogtak és bebörtönöztek. Köztük volt Aenne Pahl is, akit azért fogtak el, amikor kimerészkedett az utcára, mert nem viselte a Dávid-csillagot. Ő is a kórházi `zsidó börtönbe` került, ahol együtt raboskodott a kórházi dolgozókkal, a deportálást megmagyarázhatatlan módon elkerülő betegekkel, és rengeteg zsidó árvával. A foglyok többségének neve fennmaradt egy listán, de volt egy ún. B lista is, amely a magas kapcsolatokkal rendelkező `adminisztratív letartóztatottak` nevét tartalmazta. Ezt viszont a Gestapo megsemmisítette. Annyi bizonyos, hogy külön rendelkezés alá estek.
"A legtöbb esetben szoros kapcsolat fűzte őket a Harmadik Birodalom vezető személyiségeihez. Ilyen volt lányával együtt egy 80 éves korábbi miniszter, akit csak 'Sch méltóságos úrnak' szólítottak" - írta Hilde Kahan. Valószínűleg Eugen Schifferről van szó, aki a nácik hatalomra kerülése előtt igazságügyminiszter volt. Ernst Kaltenbrunner náci vezető ugyanis nemzetközi tiltakozástól tartva rendelte el azoknak a zsidó személyeknek a megkímélését, akik "különleges nemzetközi kapcsolatokkal és ismeretségekkel rendelkeztek." Heinrich Himmler, az SS vezetője pedig azért tartott életben "értékes" zsidókat, hogy Németország számára fontos személyekre vagy pénzre cserélje őket a szövetségesekkel.
1944-ben egy ilyen becses személy került Himmler kezei közé. A magyar zsidók deportálásakor elfogták Gemma La Guardia Gluckot, New York polgármesterének, Fiorello La Guardiának a húgát, akit Ravensbrückben külön cellában tartottak, és a háború végén sértetlenül szabadult. Vajon a zsidó kórházban is őriztek ilyen értékes személyeket, vagy csupán megvesztegetés révén kerültek egyesek kiváltságos helyzetbe? "A megvesztegetés valószínűleg fontos szerepet játszott a zsidó kórház történetében. Nagyon különös történetről van szó, és senki sem ismeri az összes részletet" - mondja Aubrey Pomerance, a berlini Zsidó Múzeum levéltárának vezetője.
Aenne Pahl neve nem szerepel a kórházi és rendőrségi listákon, feltehetőleg a B listán volt. Bebörtönzése képet nyújt arról, hogyan is történtek az ilyen esetek. Aenne később "szörnyűnek" nevezte a börtönállapotokat, ennek ellenére különféle kiváltságokat és védelmet élvezett. Fogadhatott például látogatókat. Lánya, és férje művészbarátja, Karl Orasch, Schmidt házaspárnak adva ki magát, többször is meglátogatta. "Anyámnak fogalma sem volt róla, hogyan sikerült ezt megszervezni. Amikor először kérdeztem, nem is tudta, mi is volt az a 'börtön', ahol Aenne-t meglátogatta. Aztán mutattam neki egy fényképet a zsidó kórházról, és azonnal felismerte" - mondta Iris Hilke, Beate lánya.
Apja után kutatva - Karl később elvette Beatét - Iris kiderítette, hogy Karl Orasch a külügyminisztérium propagandaosztályán dolgozott grafikusként. Tehát jó kapcsolatai voltak. A látogatásokat Walter Lustignak, és felettesének is engedélyeznie kellett. "Amikor apám szerepéről kérdeztem, anyám nem mondott semmit. Elég dühös lett. Megkérdezte: 'Azt akarod mondani, hogy náci volt? Apád nem volt náci. Ő mentette meg az életünket.' De én biztos vagyok benne, hogy apám intézett el mindent. Azt hiszem, anyám hálából ment hozzá" - mondja Iris.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
